Nyelvművelő napok Adán

Immár 34 éve rendezték meg első alkalommal a vajdaság nagy szülöttjéről, Szarvas Gáborról elnevezett nyelvművelő napokat. Kezdetben nem minden évben, de 1990 óta évenként és mindig a nagy nyelvész szülőhelyén, Adán tartják az évfordulós megemlékezést s mindig októberben, a születésnap tájékán. Ezek a nyelvművelő napok kiemelt eseménynek számítanak a Szerbia-Montenegró legészakibb résében élő mintegy 350 ezres lélekszámú magyarság életében.

Újvidék, Szabadka, Zenta és a magyarok lakta községek magyar értelmiségeinek is jó alkalom a találkozásra s legnagyobb nemzeti összetartó erőnk, az anyanyelv aktuális gondjainak a megbeszélésére. Köszönet és hála az adai szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület fáradhatatlan vezetőségének, Hódi Évának, Szabó Szabados Ilonának és Molnár Csikós Lászlónak, hogy évente vállalják a rendezvény megszervezését, előkészítését s az anyagi eszközök előteremtését. A Szarvas Gábor-napok ugyanis nem szűk körű szakmai rendezvény csupán, hanem legalább annyira a nagyközönségé is. Az első két nap az ifjúságé, s csupán a harmadik napon zajlik a tudományos tanácskozás mai nyelvhasználatunk valamely fontos kérdéséről. Az első napon a középiskolások kiejtési versenye a program, a mintegy 40 versenyzőt szakértő zsűri hallgatja meg és értékeli. A második nap az általános iskolásoké Idén mintegy 60 hetedik osztályos vajdasági diák nevezett a játékos nyelvhelyességi vetélkedőre. Az írásbeli selejtező alapján a legjobb 10 került be a szóbeli döntőbe. Az adai művelődési ház színháztermében 200-250 fős szurkolótábor előtt válaszoltak a játékvezetőnek – e sorok írójának – gyakran furfangos kérdéseire. A legjobbak értékes könyvjutalomban részesültek.

A harmadik napot szentelték a tudományos tanácskozásnak. Ebben az évben a stílus volt a központi téma. E tudományág kiváló hazai és magyarországi művelői tartottak előadást egy-egy kérdésről: Balázs Géza a posztmodern stílus népköltészetben gyökereit elemezte. Kemény Gábor a nyelvi képek szerepéről beszélt. Láncz Irén a vajdasági magyar próza jellemző sajátosságait mutatta be, Hózsa Éva szintén a szerbiai magyar irodalom stilisztikai eszközeit ismertette, végül Kormányos Katona Gyöngyi az ifjúsági nyelvvel, a bizalmas stílussal foglalkozott.

A szakmai és tudományos rendezvényeket – mint minden évben – művészi programok, dalest, szavalatok, kiállítás, valamint Szarvas Gábor Ada főterén álló szobrának megkoszorúzása tette emlékezetessé. Az eseményről riportok, beszámolók formájában hírt adott a Magyar szó című napilap és az újvidéki elevízió magyar nyelvű rovata. A tudományos ülésszak előadásának anyagát a következő évi rendezvényre önálló kötetben jelentetik meg.

Szűts László, ÉDES ANYANYELVÜNK, 2004. 5. 13

Utolsó módosítás: 2006.11.02.