Szőcs Árpád

Nyelvficamítás

A nyelv és az írás célja egyszerűen az, hogy az emberek közöljék gondolataikat és mondandójukat, lehetőleg úgy, hogy azt más is megértse.

Az intézményeket is azért nevezték el, hogy azokat megkülönböztessük, és hogy tudjuk, mivel foglalkoznak, mi tartozik hatáskörükbe.

Vannak teljesen közérthető, félreérthetetlen elnevezések: Egészségház, Nemzeti Bank, Községi Bíróság stb.

Ada község utcáit és hivatalait járva, több helyen találkoztam igencsak erőltetett, kificamított terpeszkedő, dagályos, hivataloskodó, fontoskodó, a magyar nyelv kialakult rendszerével, logikájával összeegyeztethetetlen hivatal elnevezésekkel. Ezek java részt a szerb nyelvű elnevezések gépies tükörfordításának „termékei”. De azt is mondhatnám: miért nevezzünk valamit egyszerűen, ha lehet bonyolultan is!?

Induljunk el a község központjából! A táblán ez áll: Köztársasági Közbevételi Igazgatóság – Területi Hivatal – Ada. Talán attól tartottak az illetékesek, hogy nem lenne eléggé tekintélytisztelő az adóhivatal elnevezés?

Néhány lépéssel odább ezt olvashatjuk: Községi Szociális Gondozási Központ. Mi célt szolgál egy ilyen hosszú, bonyolult név, amikor a magyar hivatali nyelvhasználatban igen régóta létezik, a közéletben is teljesen elfogadott és meghonosult, egyszerű, a tartalmat tökéletesen kifejező elnevezés: Gyámhatóság, esetleg Gyámügyi Hivatal. A község külső területére tévedve érdemes megállnunk a feliratnál: Köztársasági Felmérési Intézet. A gyanútlan polgár azt hihetné, hogy egy közvéleménykutató-intézetről van szó. Pedig dehogy! Olvassuk tovább! Ada Ingatlan Kataszteri Szolgálat. Most már rémlik valami! Pedig ez az egész pöffeszkedő szöveg egy szóval is helyettesíthető: Kataszter, esetleg Földhivatal.

Nem lehet számunkra vigasz, hogy a környező községekben sem kedvezőbb a helyzet, már ami az intézmények magyar elnevezését illeti.

Befejezésül hadd idézzek egy szellemes mondást: A szavak helytelen és szerencsétlen megválasztása remekül akadályozza a megértést.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.