Sárosi Gabriella

Kommunikáció és társadalom

A kommunikációnak korunk társadalmában fontos szerep jut. Sok esetben meghatározza az emberi viselkedésmódot, beszédet, rányomja bélyegét a kultúrára is.

Milyen lenne a világ, ha nem kommunikálnánk egymással? Szomorú és magányos. Nekünk embereknek számos kommunikációs forma áll a rendelkezésünkre: beszéddel, kiabálással, elpirulással és még sok más módon nyilváníthatjuk ki érzelmeinket.

A kommunikáció fontos része, hogy nyitottak legyünk és meghallgassuk a másikat, befogadjuk a felénk sugárzott információt.

Sokszor előítéleteink, hiedelmeink, tudatlanságunk befolyásolja kommunikációnkat másokkal. Ezért van szükségünk a jó modorra. Nem szükséges örökké a viselkedésünket elemezni, de vegyük észre magunkat, ha valakire nem figyeltünk a társaságból, vagy túlságosan magunkhoz ragadtuk a szót, megsértettük valaki érzékenységét...

Nagyon sok kialakuló konfliktushelyzetet beszélgetéssel kielemezhetünk és megtalálhatjuk a legjobb megoldásokat is. Sokszor az ilyen beszélgetések építő jellegűek és fejlesztik az egyéniséget, hogy hasonló helyzetekben már megfontoltabban reagáljon.

A kommunikáció nagyszerű eszköz valamilyen cél eléréséhez, de egy jól megfogalmazott üzenet csupán csak a kommunikáció kiindulópontja lehet (reklámok).

A tömegkommunikáció legszélesebb köreihez tartozó eszköz a televízió. Egyes csatornái igen hasznosan bővítik az ember tudását (Spektrum, National Geographic), ismereteit, míg többségük célja az alacsony színvonalú közönségigény kielégítése és a minél magasabb nézettség elérése.

Egyes műsorok túlzás nélkül minősíthetők ízlésrombolónak, sőt egyes szinkronizált filmekben egyre több egészen durva, trágár fordítás is elhangzik.

Tudatosnak, szándékoltnak látszik a sztárcsináló törekvés is. Vajon ki dönti el, hogy mitől lesznek sztárok az alig húszéves, néha elképesztően tudatlan fiúk és lányok? Nagyon sok szappanoperát is közvetítenek vég nélkül a tévécsatornák. Sokszor az általuk közvetített nagyon kétes minták megjelennek a hétköznapi emberek, fiatalok, gyerekek gesztusaiban, viselkedésében, szóhasználatukban.

Igen negatívan hat a gyerekekre a felnőttek - gyakran tanárok – iránti legcsekélyebb tiszteletet is nélkülöző stílus és hangnem, ahogy sok külföldi filmben kortársaik is megnyilatkoznak a felnőttekkel szemben.

Nagy mennyiségű agresszivitással is találkoznak a gyerekek, hisz a legtöbb filmben jelen van az erőszak, a terror, gyilkolás. És félő, hogy ma még felmérni sem tudjuk, milyen téves elképzeléseket, félelmeket vagy lelki eltorzulást okozhat a szexualitás humánus értéket nélkülöző, sokszor brutális megjelenítése.

A számítógépes hálózatok kiépülésével bekövetkezett az információs forradalom. Az emberek tudásszomjukat már nem csak könyvekből elégíthetik ki, hanem a világhálón is kutathatnak. A tudás áttekinthetetlenné válik. Évszázados értékrendszerek veszítik el jelentőségüket. Az egyénnek egyedül kell összeállítania a saját értékrendszerét és azonosságtudatát kialakítani. Az ember világhoz fűződő viszonya viszonylagossá válik.

A számítógép eleinte a gyerek számára csak játék. Később azonban felfedezi az Internetet, ahol már komolyabb információkhoz is juthat, és tapasztalatot is cserélhet.

A tömegkommunikáció eszközei közé sorolhatjuk a mobiltelefont is, amely az első időszakban státuszszimbólumnak számított, most pedig a többség rendelkezik vele (a mobiltelefon szinonimája a bunkofon).

Telefonálni azonban még mindig nem tanultunk meg. Illik ugyanis a hívó félnek először bemutatkozni, hisz ő lép be a hívott életébe, és ugyanez vonatkozik a hívott félre is. Vannak azonban olyan témák, amelyek valóban nem telefontémák, és ezt a szabályt illő be is tartani. Vannak bizonyos telefonálási szokások - elvárások is, amit nem igyekszünk következetesen betartani. Például kora reggel, este nyolc után, pihenőnapokon, a kora délutáni órákban csak indokolt esetben telefonáljunk.

A mobiltelefon használatánál is ki kell alakítani egyfajta használati kultúrát, hisz egyre többször csördül meg értekezleteken, autóbuszokban a legváratlanabb helyzetekben és időpontokban. Olyannyira kiterjedt ez a jelenség, hogy már szükségszerűen magával hozza a mobiltelefonok kulturáltabb használatának igényét vagy használatának korlátozását.

Ezeknek az új kommunikációs formáknak megvannak a maguk hátrányai is az előnyök mellett. Az ember nem tud mit kezdeni az információáradattal. Egyre több idegen szót építünk be anyanyelvünkbe, sivárrá, fordulatokat nélkülözővé válik beszédünk. A névtelenség lehetőségével elvész a kimondott, illetve leírt szó felelőssége.

Egyre nő a manipulálás veszélye (a gyermekprostitúcióra csábítás, a bűnözés). És természetesen a függőség kialakulásának veszélye is. A virtuális kapcsolatok széles körű skálája kiszorítja a valóságos kortárskapcsolatok iránti igényt. Kialakul a mozgásszegény, szobai életmód. Felgyorsult ütemű életünkben fontos szerep jut a tájékoztatásnak, de meg kell tanulnunk megtartani az egyensúlyt, egy egészséges értékrend kialakításával, amely lehetővé teszi az emberi együttélést és együttműködést a jövőben is.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.