A nyelv ügyéért

Szarvas Gábor hírneves adai születésű nyelvész tiszteletére Szarvas Gábor Nyelvművelő napokat rendezett Adán 2003. október 9-étől 11-éig az adai község önkormányzata, a Szarvas Gábor Könyvtár és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület. A rendezvénysorozat a nyelv, a helyes nyelvhasználat és a szép beszéd jegyében zajlott, de műsorán irodalmi est, író-olvasó találkozó és sajtótörténeti kiállítás is szerepelt.

Beszédművészeti vetélkedő, nyelvészeti pályázat eredményhirdetése és irodalmi est

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok keretében beszédművészeti vetélkedőt szerveztek csütörtökön a középiskolások számára a községi képviselő-testület dísztermében. A háromnapos rendezvény első napján immár 11-12 éve a középiskolások beszédversenye zajlik. Az idén Vajdaság 9 helységéből 19 középiskola és 1 művelődési egyesület versenyzői jelentkeztek a versenyre: Szabadkáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Törökkanizsáról, Csókáról, Óbecséről, Újvidékről, a romániai Gyergyóalfaluról és Adáról. Összesen 24 versenyző produkcióját hallhattuk a beszédverseny két részében.

    A beszédművészeti vetélkedőn Baranyi Zsuzsanna magyartanár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület (SZGNYE) elnökségi tagja köszöntötte a versenyző diákokat, a felkészítő tanárokat és a közönséget. A nyelvművelő napokat Kocsis Szürke Edit, a községi végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg. Ezután Baranyi Zsuzsanna, aki egyben a beszédverseny műsorvezetője is volt, a vetélkedőről szólva a következőket mondta:
 

- A verseny fő célja az ösztönzés és bátorítás a nyelv önálló, kreatív használatára. Mi ugyanis a magyar nyelvterület felső szélein élünk, ami napi gondunkká teszi az anyanyelvűséget. Tapasztaltuk, hogy kapkodó, tétovázó, zavart lett nyelvünk, hanyag a kiejtésünk, a kétnyelvűség hatására idegen mintát követ beszédünk szórendje és hangsúlya. Jogos a Sütő András-i kérdés: "Hogy s mint szolgál, uram, az édes anya- nyelve?" Sokan érezzük ennek a kérdésnek a súlyát, és szívügyünknek tartjuk az anyanyelv ügyét, talán ezért lesz évről évre tömegesebb ez a verseny, hisz a beszéd: tudás. Szándékunk, hogy ezt megőrizzük, és ápolt, ki- munkált nyelvet használjunk és adjunk tovább.

    A beszédverseny ünnepélyesebbé tételéről az adai Műszaki Iskola két diákja gondoskodott, akik egy szavalattal és két megzenésített verssel szórakoztatták a közönséget.

    A beszédverseny két részből állt: az első részben a versenyzők egy általuk választott kétperces prózai szöveget adtak elő; a második részben A köszönés című szöveget kellett 10 percnyi ismerkedés után minden versenyzőnek a saját szavaival, gondolataival, észrevételeivel kiegészítve elmondani. A zsűri fontos követelményként szabta meg a szabatos mondatformálást, a folyamatos beszédet és a választékos stílust.

    A hosszúra nyúlt verseny után eredményt hirdetett a Vince Erzsébet, dr. Molnár Csikós László, Hajnal Jenő és Nagypál Gábor összetételű bírálóbizottság. A zsűri örömét fejezte ki, hogy ilyen népes versenyzőtábor jelent meg a rendezvényen. Úgy vélték, hogy a beszédművészeti vetélkedő résztvevői koruknak megfelelő szöveget választottak. Természetesen egyesek előadásmódja magával ragadta a közönséget, mások kevésbé voltak gondolat- és érzelemébresztők. Ezután Molnár Csikós László kihirdette az eredményt: a zsűri 3 dobogós és 3 különdíjat ítélt oda. A beszédversenyt a vándorserleggel Raffai Agnes, a zentai Gimnázium diákja nyerte meg, második lett Kelemen Adél, a szabadkai egészségügyi iskola tanulója, harmadik pedig az óbecsei Kurcinák Szilvia gimnazista. A SZGNYE különdíját a szabadkai Vasity Gréta kapta, az Anyanyelvi Konferencia különdíját pedig az óbecsei Karácsonyi Judit és a csókai Medve Ede.

A nyelvészeti pályázat eredményét Hódi Éva, az SZGNYE elnöke hirdette ki. A pályázatról többek között a következőket mondta:
 

- A pályázatot 3 kategóriában hirdettük meg, külön az általános iskolások, külön a középiskolások és külön a felnőttek számára. A pályázat témája kapcsolódik a Szarvas-napok tudományos ülésszakának témájához. Az idén a Nyelvi és nyelven kívüli kommunikáció lesz a téma, természetesen a különböző korosztályok számára másképpen hirdettük meg a pályázatot. Az általános iskolásoknak: Hogyan beszélünk a családban?; a középiskolásoknak: Hogyan értetem meg magam környezetemmel?; az egyetemisták és felnőttek számára: Kommunikáció a társadalomban címmel.
A Csincsik Rózsa, Hódi Éva és Molnár Csikós László összetételű zsűri szerint a beérkezett munkák színvonala igen jó volt, különféle megközelítésből ábrázolták a témát. A középiskolások kategóriájában a zsűri egy első díjat ítélt oda a csókai Matkó Bagi Bélának. A felnőttek kategóriájában a két második díj lett: Sárosi Gabriella és Szloboda János kapta. Az általános iskolások kategóriájában a péntek délutáni játékos vetélkedőn hirdeti ki a zsűri a pályázat eredményét.

    A csütörtöki irodalmi esten történelmünk és irodalmunk nagyjainak hazaszeretetével ismerkedhettünk meg Mackó Mária és Szabó András tolmácsolásában elhangzó énekes-verses történelmi körsétán (korbarangolás).

Játékos nyelvi vetélkedő és író-olvasó találkozó Szakonyi Károllyal

A rendezvénysorozat második napján, pénteken az általános iskolák hetedikes diákjai számára rendeztek játékos nyelvi vetélkedőt, erre 31 iskola nevezett be Kikindáról, Újvidékről, Óbecséről, Ürményházáról, Törökfaluból, Péterrévéről, Felsőhegyről, Szabadkáról, Oromhegyesről, Magyarkanizsáról, Moholról, Zentáról, Makóról, Budapestről, Celldömölkről, az erdélyi Gyergyóalfaluból és Borzonról, valamint Adáról. A játékos nyelvi vetélkedő két részből állt: délelőtt az elődöntő során az adai Cseh Károly Általános Iskolában tesztlapokat töltöttek ki a versenyzők, majd délután a döntősök szóban mérték össze tudásukat a színházterem színpadán, ahol a játékhoz a kedvcsinálót a Vadvirág énekesei és versmondói szolgáltatták. A játékos vetélkedőt dr. Szűts László budapesti nyelvész vezette, aki a nézőtéren ülő gyerekeket is bevonta a játékba. A nagyszerűen sikerült vetélkedő után a dr. Csányi Erzsébet, Girizd Magdolna és Szűcs Ilona alkotta zsűri eredményt hirdetett: a vetélkedőt Artner Tímea nyerte meg.

    Hódi Éva a játékos vetélkedőn kihirdette az általános iskolások számára kiírt nyelvészeti pályázat eredményét. A pályamunkákról elmondta, hogy az idén az általános iskolások nagy számban szerepeltek a pályázaton szép és jó színvonalú munkákkal. A zsűri elnöke külön megdicsérte a magyarkanizsaiakat szép kivitelezésű munkájukért.

    A Szarvas-napok esti műsora igazi csemegét kínált az irodalom kedvelői számára: 18 órától a községi képviselő-testület dísztermében Szakonyi Károly budapesti író tartott író-olvasó találkozót; életéről, munkásságáról és a jelenkori magyar irodalomról vallott.

Koszorúzási ünnepség, sajtótörténeti kiállítás és , tudományos ülésszak

Szombaton a rendezvénysorozat résztvevői koszorúzással emlékeztek Szarvas Gábor nyelvészre, Ada szülöttjére. Délelőtt 9 órakor alkalmi műsor keretében megkoszorúzták Szarvas Gábor mell szobrát. A meg- emlékezésen Szabó Szabados Ilona mondott beszédet, melyben a magyar szó erejére és megőrzésére figyelmeztetett:
 

- ... jelképes hatalom számunkra anyanyelvünk, önazonosságunk, önbecslésünk, nemzeti hovatartozásunk kifejezője, ugyanakkor ereklye is a magyar szó... Hűségünket jelenti a nyelvi közösséghez, a szülőföldhöz és az európai kultúrához... Feladatunk, hogy jól sáfárkodjunk anyanyelvünkkel, ne kótyavetyéljük el szép szavainkat, ne szegényítsük, hanem gazdagítsuk.

    Ezután az adai önkormányzat nevében Kocsis Szürke Edit, Ürményi Frigyes és Szaszur István, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Szabó Szabados Ilona, Baranyi Zsuzsanna, a könyvtár nevében Tóth Erzsébet, Ágoston Ibolya és Barna Kolozsi Valéria helyezte el a kegyelet koszorúját Szarvas Gábor mell szobránál A Magyar Köztársaság szabadkai konzulátusának koszorúját Csobánci-Horváth Iván konzul helyezte el. A budapesti nyelvészek nevében dr. Balázs Géza és Szűts László, Gyergyóalfalu testvérváros részéről Lőrincz Erzsébet, a celldömölki Berzsenyi Lénárd iskola tanulói nevében Raffai Katalin koszorúzott.

    A könyvtár kiállítótermében 9. 30 órakor Csáky Sörös Piroska újvidéki egyetemi tanár megnyitotta a sajtótörténeti kiállítást. Megnyitó beszédében elmondta: a kommunikációról szóló előadásokhoz nagyszerűen társítható a hírközlés történetét felvillantó kiállítási anyag.

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvény-sorozat műsora szombaton 10 órakor a községi képviselő-testület tanácstermében megtartott tudományos ülésszakkal zárult, melynek a nyelv és a nyelven kívüli kommunikáció volt a témája. A tudományos tanácskozást Hódi Éva, az SZGNYE elnöke nyitotta meg. Meg- nyitóbeszédében az. idei tanácskozás témájáról a következőt mondta:

    Ezzel a témával mintha egy kicsit átléptük volna a szorosan vett nyelvészeti kereteket. Valójában szélesíteni és mélyíteni akartuk a kutatási területünket, hiszen a nyelven kívüli kommunikáció általánosabb érvényű és sokkal régebbi közlésforma, mint a nyelv, s kutatása fontos felismeréssel szolgálhat a nyelvi kommunikáció eredetére és funkciójára vonatkozóan.

    Ezután az említett témakörökhöz kapcsolódóan dr. Balázs Gáza: Gesztuskommunikáció, dr. Láncz Irén: A megértés folyamata a kommunikációban, dr. Síklaki István: Nyelvi kommunikáció a nem tudatos befolyásolásban a szociálpszichológia nézőpontjából, dr. Molnár Csikós László: Kommunikáció a mai társadalomban, dr. Németh T. Enikő: Osztenció, jelhasználat, kommunikáció, végül dr. Franyó Zsuzsanna: Színpadi kommunikáció című előadását hallhattuk.

(Csin. Magyar Szó, 2003. október 13.)

Utolsó módosítás: 2006.11.02.