Nyelvünk tisztaságáért
Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, Ada, október 10-12.

"Térségünkben mostanában annyira változékony a politikai és a társadalmi helyzet, s ennek következtében változékonyak anyanyelvünk életfeltételei, a nyelvművelés lehetőségei és szükségletei is, hogy ezt a témát akár évente is elővehetnénk.

    Mindenekelőtt arra a logikus és közismert tényre szeretnénk emlékeztetni, hogy a nyelvművelés az anyaországban egészen más föladat megoldására van hívatva, mint ahol a magyar nyelv kisebbségében él.

    Odaát a szakemberek ugyanis elsősorban azt figyelik, hogy a magyar nyelv egységében merre tart - s azt az utat igyekeznek járhatóbbá tenni.

    Minálunk a közös teendőink és szükségleteink mellett nyilvánvalóak (és nem kevésbé fontosak és sürgősek) a sajátosak. A peremmagyarság valamennyi területén központi problémánk: hogyan tarthatnánk meg anyanyelvünket, mégpedig az egyetemes magyar nyelv keretein belül?

    Megtartani azonban a legjobb esetben is csak azt lehet, ami megvan. A mi anyanyelvünk gyakorlatilag csak az, ami magyar nyelvi kommunikációkészségként egyénenként bennünk van. Ha van, s amennyire van" - szól dr. Ágoston Mihály a délvidéki magyar nyelvművelés alapföladatairól egy évvel ezelőtt, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok negyedszázados jubileuma alkalmából.

    A tennivalók, melyeket akkor említett, mit sem változtak: hiszen anyanyelvi életfeltételeink nem javultak, s az intézményes nyelvtanítás és nyelvművelés problémaköre is nyitott.

    S épp ezekre a "nyitott, fájó sebek" -re próbálnak rámutatni minden évben nyelvőreink a háromnapos rendezvényen, és sugallni a megoldást. Tevékenységük a példamutató nagy előd: Szarvas Gábor szellemében történik, azéban, aki a múlt század utolsó harmadának vezéregyéniségeként az első nyelvművelő folyóiratnak, a Magyar Nyelvőrnek az élén állva fáradhatatlanul és következetesen harcolt azért, hogy visszaálljon nyelvünk tisztasága.

    Az Adáról elszármazott nagy nyelvtudós 1872-ben, a Magyar Nyelvőr útjára bocsátásakor öt pontban határozta meg az idő- szerű teendőket: a helyes magyar nyelvhasználat visszaállítása és a stílus ápolása, a nyelvtörténeti kutatások szorgalmazása, az elfelejtett nyelvkincs felkutatása és terjesztése, táj szók gyűjtése, anyanyelvünk szóállományának bővítése, az irodalmi nyelv tanulmányozása, a benne elterjedt hibásan alkotott szavak bírálata, nyelvünk sajátságainak feltárása.

    A sürgős teendők első, papírra vetett programvázlata után mintegy 124 évvel később a gondok, bajok csaknem ugyanazok, s ebből kifolyólag nyelvőreink gyakorlati célkitűzései sem változtak - változhattak.

    Huszonhat évvel ezelőtt, 1970 októberében tartottak először nyelvművelő napokat Adán. Az Adáról elszármazott neves magyar nyelvtudós, új ortológus, Szarvas Gábor neve fémjelezte. A nyelvművelő napok megszervezését a hatvanas évek végén kialakult liberális politikai légkör tette lehetővé. A szervezők a felvidéki Kassán tartandó Kazinczy Nyelvművelő Napok mintájára szerették volna a Vajdaságban is meghonosítani a nyelvápoló-nyelvőrző mozgalmat. Célkitűzésük a tudományos igényű nyelvművelés.

    Noha a későbbiek folyamán az aktuális politikai erők igyekeztek elfojtani a mozgalmat és beszüntetni a rendezvényt, a szervezők kitartóan ragaszkodtak elképzeléseikhez, s néhány viszontagságos év után 1990-től csak ennek eredményeként rendezhették meg évről évre a nyelvművelő napokat.

    A háromnapos tartalmas rendezvény igényesen volt meg- szervezve. Miként a neve is fémjelzi, a célkitűzéseknek igyekszik maradéktalanul eleget tenni. Nagy gondot fordít általános és középiskolásaink nyelvkészségének fejlesztésére játékos nyelvi vetélkedő és beszédművészeti verseny keretében. Szarvas Gábor életének és munkásságának szellemében a tudományos igényű nyelvápolásnak is teret ad: minden évben nyelvészeti pályázatot tesz közzé, valamint tudományos tanácskozást szervez. Emellett Nyelvemlékeink címen kiállítást rendez. A kísérőrendezvények keretében irodalmi estre, író-olvasó találkozóra, színházi bemutatóra is sor kerül. Mindezt az idén A magyar nyelv és művelődés évszázadai címmel hirdette és tartotta meg a szervezőbizottság - Ada község önkormányzata, az adai Művelődési Központ és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület.

                                                                                                                                          Krekity Olga, Szabad Hét Nap, 1996.X.17.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.