Molnár Csikós László

Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 2002

Az idén október 10-én, 11-én és 12-én volt Ada a házigazdája a Nyelvművelő Napok hagyományos rendezvényeinek, a középiskolások beszédversenyének, az általános iskolások nyelvi vetélkedőjének és a tudományos tanácskozásnak. Az írás és az olvasás témakörének jegyében tartott rendezvénysorozat jelentőségét két aktualitás is növelte, mindkettő százhetven éves jubileumhoz kapcsolódik: 1832-ben született Szarvas Gábor, és ebben az évben tette közé a Magyar Tudományos Akadémia az első egységes helyesírási szabályzatot.

Szarvas Gábor mind az írással, mind az olvasással szoros kapcsolatban volt. Írótollával gyakran szállt harcba a magyar nyelv ügyéért, de minden más olyan alkalommal is kezébe vette a tollat, amikor tudós szemmel és füllel tett megfigyeléseit akarta feljegyezni. A Magyar Nyelvőr c. folyóirat szerkesztőjeként, nyelvészként és magánemberként is sokat olvasott. Életének és pályájának utolsó éveire azonban elvesztette szeme világát, megvakult, és egyedül sem írni, sem olvasni nem volt képes. Nagy csapás ez annak, akinek éppen az írás és az olvasás a kenyere, akinek a hivatásához mindkettő hozzá tartozik! Szerencsére Szarvas Gábornak akadt segítőtársa a bajban, mégpedig szerető felesége személyében, aki felolvasott neki, ha kellett, és papírra vetette, amit férje írásban közölni akart. Tudós földink így mégsem szakadt el teljesen az írástól és az olvasástól.

Az egységes helyesírási szabályzat létrejöttének abban van a legfőbb jelentősége, hogy a nemzeti egység megteremtésével összhangban a hitfelekezetek szerint széttagolt írásgyakorlatot is sikerült közös nevezőre hozni, és a magyar nyelv írásában is felzárkózott a modern nemzeti nyelvekhez. Elérték vele, hogy ugyanazok szerint a szabályok szerint ír a katolikus és a református magyar, és többé az sem számított már, hogy ki melyik vidéken rögzíti írásban gondolatait.

Október 10-én, csütörtökön beszédművészeti vetélkedőn versengtek a középiskolások. A korábbi évekhez képest jóval tömegesebb volt a verseny, negyvenen vettek részt rajta. Zömük vajdasági középiskolát képviselt, rajtuk kívül hat magyarországi és két erdélyi diák is benevezett. A zsűrinek (dr. Molnár Csikós László újvidéki egyetemi tanár, Vincze Erzsébet nyugalmazott középiskolai tanár és Nagypál Gábor színművész) nehéz dolga volt, végül is a szabadon választott és a kötelező beszédprodukciók együttes értékelése után a következő rangsort állapította meg: I. helyezett: Ambrus Kinga (Gimnázium, Zenta), II. helyezett: Liszi Melinda (Sv. Marković Gimnázium, Szabadka), III. helyezett: Vágó Krisztina (Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskola, Csóka), különdíjas: Sihelnik Csilla (Dositej Obradović Gimnázium, Topolya) és Kurcinák Szilvia (Szirmai Károly Művelődési Egyesület, Temerin), továbbá dicséretben részesült: Burai Károly (Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Újvidék) és Velju Emina (Bosa Miličević Közgazdasági Iskola, Szabadka).

Október 11-én, pénteken a játékos nyelvi vetélkedőn 52 hetedik osztályos tanuló vett részt, az írásbeli selejtező után közülük tízen jutottak a szóbeli döntőbe. Rangsoruk a következő lett: 1. Szabó Franciska (Szolnok), 2. Marecsek Eleonóra (VIII. Vajdasági Rohambrigád Á. I., Szabadka), 3. Stuhl Anna (Szolnok), 4. Rab Írisz (Samu Mihály Á. I., Péterréve), 5. Gere Natasa (VIII. Vajdasági Rohambrigád Á. I., Szabadka), 6. Fock Adrienn (Budapest, XI. kerület), 7. Kiss Anett (Jovan Jovanović Zmaj Á. I., Szabadka), 8. Jávor Rebeka (Széchenyi István Á. I., Szabadka), 9. Szollár Anna (Cseh Károly Á. I., Ada), 10. Horváth Evelin (J. J. Zmaj Á. I., Szabadka). Mindannyian szép könyvjutalmat kaptak, az első helyezettet meghívták a Vadvirág táborba, a vajdaságiak közül hatan a szolnoki anyanyelvi táborba mehetnek, ketten pedig az Anyanyelvi Konferencia által biztosítandó táborba (azzal, hogy az utóbbiak egyike a 11. helyezett, Lajkó Miklós, a kanizsai J. J. Zmaj Á. I. tanulója). A játékvezető tisztét dr. Szűts László, a budapesti Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa töltötte be, a bíráló bizottságban pedig dr. Csányi Erzsébet újvidéki egyetemi tanár, Girizd Magdolna nyugalmazott általános iskolai tanár és Szűcs Ilona általános iskolai tanár tevékenykedett.

Csütörtökön vehették át a nyelvművelő pályázat középiskolás és felnőtt kategóriájának díjazottai jutalmukat, mégpedig Hallai Henrietta (Veljko Petrović Gimnázium, Zombor), Matkó Bagi Béla (Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskola, Csóka), Medve Ede (Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskola, Csóka), illetve Szloboda János nyugalmazott magyartanár (Zenta) és Mészáros Zoltán történelemtanár (Törökkanizsa). Pénteken az általános iskolások körében volt díjkiosztás: Hallai Hajnalka (Kis Ferenc Á. I., Szilágyi), Dusnoki Adrianna (VIII. Vajdasági Rohambrigád Á. I., Szabadka), Kosztándi Noémi (Sövér Elek Á. I., Gyergyóalfalu, Románia),  dicséretben részesült a topolyai Drobina Laura és az oromhegyesi Gazdag Emma. A középiskolások Írni nehéz!, a felnőttek Az írott szó becsülete, és az általános iskolások a Szeretek olvasni címmel kellett, hogy benyújtsák pályamunkájukat. 

A Nyelvművelő Napok kísérőrendezvényeként csütörtökön író-olvasó találkozón vehettek részt az érdeklődők a Szolnokon élő, de Erdélyből áttelepült Molnár H. Lajossal (aki többek között a Levelek a hazából a honba c. könyvnek a szerzője). A találkozó kiegészítéseképpen Mester Éva színművésznő (a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház volt tagja, az író felesége) versekből és népdalokból összeállított műsort adott elő „Csöndes kiáltvány a vesztesekért” címmel. Pénteken az Árva Bethlen Kata c. monodráma volt műsoron, szintén Mester Éva előadásában.

A szombati program Szarvas Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődött (dr. Molnár Csikós László mondott alkalmi beszédet magyar és szerb nyelven), majd A könyv történetéből c. kiállítás megnyitásával folytatódott (ezen dr. Csáky Sörös Piroska újvidéki egyetemi tanár szólt az egybegyűltekhez).    

A tudományos ülésszak előadásai az írás és az olvasás témaköréhez kapcsolódtak. Dr. Nagy János (Szeged) A betű, az írás és az anyanyelv címmel a betűk kultúrájáról beszélt, és többek között megállapította, hogy a betű olykor a kultúrát is túléli. Előadásában Weöres Sándornak Az ábécé 25 betűjére c. versén mutatott be néhány retorikai alakzatot. Dr. Rajsli Ilona (Újvidék) arról értekezett, hogy melyek a magyar helyesírás történetének jelentősebb fordulópontjai. Közéjük sorolta a rovásírásról a latin betűs írásra való áttérést, a könyvnyomtatás megjelenésével a kéziratos könyvek háttérbe szorulását, a protestáns és a katolikus helyesírási rendszer kialakulását, végezetül pedig az akadémiai helyesírási szabályzat megjelenését.

Dr. Zimányi Árpád (Eger) a magyar helyesírási szabályzat 170 évét foglalta össze. Az akadémiai helyesírási szabályzatról elmondta, hogy eredetileg csak az akadémiai tagoknak szánták, hogy általa megszüntessék a betűhasználatban való bizonytalanságot. Mai szemmel nyelvtannak vélnénk, szójegyzéke sem volt. Dr. Papp György (Újvidék) a hagyományos írásmód elvének jelenlegi állásáról tartott előadást, hangsúlyozva, hogy a hagyomány elvének érvényesüléséért mindig meg kellett küzdeni. Szerinte ez az elv jóval tágabb körű, mint amilyennek tartják. Külön szólt az ly betűjelnek igen viharos történetéről és az írásával kapcsolatos aggályokról. Cs. Nagy Lajos (Budapest – Kolozsvár) Írásmód és jelentés c. beszámolójában szemléletes és hangulatos példaanyagon mutatta be azt, hogy a beszédhangok és a betűk hiánya, illetve megléte milyen szerepet tölt be a jelentés megkülönböztetésében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyesírás-ellenőrző számítógépes programok mechanikus alkalmazása tévútra vihet bennünket. Dr. Csáky Sörös Piroska (Újvidék) olvasókkal, olvasással és olvasmányokkal kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, arról beszélt, hogyan viszonyultak hozzájuk a magyar művelődéstörténet különböző korszakaiban. Régen például ellenezték, hogy a lányok regényeket olvassanak, mert ezek megzavarják gondolataikat és érzelmeiket. Dr. Csányi Erzsébet (Újvidék) az értelmező közösségek elméletéről fejtette ki véleményét, szembeállítva a laikus fogyasztói tömeget és a hivatásos fogyasztókat. Az előadó a nemzetiségi irodalmak olvasójának a sajátságos helyzetével is foglalkozott.  

Utolsó módosítás: 2006.11.02.