|
|
Molnár Csikós LászlóKépviselők és tanácsnokokJó ideje már a községi képviselő-testületek tagjait tanácsnok néven emlegeti a sajtó. Volt, aki szóvá is tette, mondván, hogy nem tanácsnak a tagjairól van szó, tehát indokolatlan a tanácsnok szó használata velük kapcsolatban, és egyébként sem hangzik jobban, mint a fogalmilag is megfelelőbb képviselő. A tanácsnok szónak nincsen ’tanácstag’ értelme. A tanácstag szó régi keletű, elsősorban valamely közösség vagy intézmény szűkebb körű ügyintéző testületének tagjára utal. Magyarországon a rendszerváltás előtt az államhatalom igazgatási szervezetének egységeként alakított (megyei, városi, kerületi, községi) tanácsok tagját jelölte. Az ilyen tanácstag abban is különbözött a tanácsnoktól, hogy megválasztásának módját illetően küldött volt, nem pedig képviselő. A tanácsnok főnév már a tizenkilencedik században is élt a magyar nyelvhasználatban, egészen 1945-ig. Elsősorban olyan városi tisztviselőre vonatkozott, aki valamely ügyosztálynak az élén állt, és rangban a polgármester, illetve helyettes polgármester után következett. Kialakult azonban egy másik jelentése is, ennek értelmében valamely közigazgatási testületnek, elöljáróságnak, képviselőtestületnek a tagját jelölte. A vajdasági magyar nyelvhasználat nyilván azért él vele, mert bizonyos patinája van, és mert korábbi demokratikus rendszerek szava. Újabban viszont már nem mindegy, hogy a képviselő-testületnek a tagjait képviselőnek nevezzük-e vagy tanácsnoknak. Ugyanis azok a képviselők, akik valamilyen konkrét megbízatást kapnak a polgármester tanácsadó csapatában, joggal nevezhetők tanácsnoknak a szó szorosabb értelmében. A többi képviselőt viszont így nem illeti meg a tanácsnoki cím. Számos magyarországi önkormányzatban tevékenykednek tanácsnokok. Például a pécsi önkormányzatban a 42 képviselő közül hét valamilyen tanácsnoki feladatot lát el, nevezetesen: egészségpolitikai, vagyonpolitikai, kisebbségi, intézményfejlesztési, külügyi, foglalkozáspolitikai, kommunális. Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestületében nagyjából ugyanannyi képviselőnek van tanácsnoki megbízatása, mint ahánynak nincsen. Tiszaújvárosnak van oktatási tanácsnoka, városépítési és környezetvédelmi tanácsnoka, rendészeti tanácsnoka, idegenforgalmi tanácsnoka, sport tanácsnoka, egészségügyi tanácsnoka és kulturális tanácsnoka. Az önkormányzat vezetője ma már jogosan nevezhető polgármesternek, ugyanis nem a képviselők választják maguk közül, mint korábban a községi elnököt, hanem közvetlenül a választópolgárok. Az már manapság kevésbé mérvadó szempont a dologban, hogy régen csak a városoknak volt választott polgármesterük. |
Utolsó módosítás: 2006.11.02. |