Molnár Csikós László

Hogyan kommunikálunk?

A kommunikáció kérdéseihez kapcsolódtak az idén a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei. Ez a tudományos ülésszakon jutott legfőképpen kifejezésre, amelynek előadásai a nyelvi és a nyelven kívüli kommunikáció témája köré csoportosultak. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat is ezzel összhangban kért pályamunkákat a következő címekhez: Hogyan beszélgetünk a családban? (általános iskolás kategória), Így értetem meg magam környezetemmel (középiskolás kategória), Kommunikáció a társadalomban (felnőtt kategória). A középiskolások beszédversenye állandó jelleggel vár el a résztvevőktől közvetlen kommunikációt, pontosabban élőbeszédet annak a szövegnek alapján, amelyet tíz perces tanulmányozásra kiosztanak a versenyzőknek. Ezúttal a szöveg a köszönés jelentőségére és módoszataira vonatkozó gondolatokat tartalmazott. A Nyelvművelő Napok alkalmából rendezett kiállítás a magyar nyelvű hírközlés múltjába adott bepillantást.

Csütörtökön, október 9-én a beszédversenyen 34 középiskolás diák jelent meg a bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László, mr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet és Nagypál Gábor) és a közönség előtt szabadon választott prózai szövegével, majd pedig a köszönésre vonatkozó gondolataival. Az első helyet Raffai Ágnes, a zentai gimnázium tanulója szerezte meg, második Kelemen Adél, a szabadkai Egészségügyi Középiskola diákja lett, a harmadik helyen pedig az óbecsei gimnáziumba járó Kurcinák Szilvia végzett. Mindhárman értékes könyvjutalmat kaptak, ezenkívül az első helyezett birtokába került egy évre a vándorserleg. A budapesti Anyanyelvi Konferencia egyik különdíját Karácsonyi Judit, az óbecsei gimnázium tanulója érdemelte ki, a másikat pedig Medve Ede, a csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola diákja. A szabadkai gimnáziumba járó Basity Gréta a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíjában részesült. A beszédverseny külön érdekessége volt, hogy a köszönésről szólva a versenyzők felhívták a figyelmet a fiatalok körében ma dívó köszönésformákra. Az esti kísérőrendezvényen az „Országunknak megáldoztak” című előadóest közönsége régi gregorián énekeket és  a magyar történelem neves alkotóitól és gondolkodóitól származó szövegeket hallgathatott Maczkó Mária és Szabó András tolmácsolásában.

Október 10-én, pénteken a Cseh Károly Általános Iakolában, majd pedig a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőn rekord számű, mégpedig hatvan kisdiák vett részt. Zömük vajdasági volt (újvidéki, szabadkai, becsei, adai, zentai. kikindai, temerini, péterrévei, ürményházai, felsőhegyi, oromhegyesi, kanizsai, moholi, törökfalusi), de magyarországiak (Makó, Budapest XI. kerület, Kiszombor, Celldömölk) és erdélyiek is akadtak köztük (Gyergyóalfalu, Borzont). A játékvezető tisztét ezúttal is a budapesti dr. Szűts László töltötte be, a bíráló bizottságban pedig dr. Csányi Erzsébet, Girizd Magdolna és Szűcs Ilona foglalt helyet. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. Artner Tímea, Csíki Hegyek Á. I., Budapest, II. Smit Tímea, Jovan Jovanović Zmaj Á. I., Szabadka, Szűcs Zsuzsanna, Dózsa György Á. I., Kiszombor, III. Nagy Andrea, Dositej Obradović Á. I., Ürményháza, Világos  Renáta, Novak Radonić Á. Iskola, Mohol, IV. Nagy Abonyi Tímea, Jovan Jovanović Zmaj Á. I., Szabadka, Dusnoki Adrianna, Majsai úti Á. I., Szabadka, V. Kasza Lilla, Emlékiskola, Zenta, VI. Pecze Zsófia, Samu Mihály Á. I., Péterréve, VII. Bencsik Annamária, Széchenyi István Á. I., Szabadka. Este hat órától Szakonyi Károly magyarországi íróval és munkásságával ismerkedhetett meg a közönség.

Szombaton, október 11-én Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzását követően (melyen Szabó Szabados Ilona mondott alkalmi beszédet), valamint a sajtótörténeti kiállítás megnyitása után (ahol Dr. Csáky Sörös Piroska beszélt a fénymásolatban, illetve eredetiben kiállított sajtótermékek jelentőségéről) sor került a tudományos ülésszakra. Az Ada község képviselő-testületének tanácstermében egybegyült vendégekhez és érdeklődőkhöz Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke szólt elsőként, felvázolva a nyelvi és a nyelven kívüli kommunikáció általános kérdéseit. Dr. Balázs Géza a gesztus-kommunikáció jellegzetességeit ismertette szemléletes példákkal fűszerezett előadásában. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelven kívüli kommunikáció hatékonysága nagyobb, mint a nyelvié, habár olykor félre is lehet érteni. A kétféle kommunikáció rendszerint jól kiegészíti egymást. Ezt a nyelvnek számos olyan fordulata, kifejezése is tanúsítja, amely nyelven kívüli kommunikációs viszonylatokra utal (mint pl. A szeme sem áll jól.). Dr. Láncz Irén „A megértés folyamata a kommunikációban” című beszámolójában abból indult ki, hogy a mondatok a megnyilatkozás alapjául szolgálnak, és a továbbiakban kifejtette, milyen folyamatok játszódnak le az emberben, miközben eljut egy mondat megértéséig. A következő előadó, dr. Síklaki István a szociálpszichológia nézőpontjából vizsgálta a nyelvi kommunikáció szerepét a nem tudatos befolyásolásban. Több olyan kísérletről is beszámolt, amelyben az emberek viselkedését rejtetten befolyásolták, többek között azzal, hogy fogadjanak el bizonyos szeterotípiákat (például más fajú emberekkel szembeni előítéletet). A figyelem lankadása öntudatlanul is befolyásolhatóvá teheti az embert, és ez bizonyos veszélyekkel jár.  Dr. Molnár Csikós László a mai társadalom kommunikációjának sajátságairól beszélt előadásában. Rámutatott arra, hogy korunkat az elektronikus kommunikáció térhódítása jellemzi. Ez nemcsak a nyomtatott szövegeknek a tekintélyvesztésével jár együtt, hanem a társadalmi kommunikációban részt vevő személyek közötti viszonyulást is módosítja. A kommunikációban megjelenik a másodlagos, vagyis az íráson alapuló szóbeliség. A filmek és az internet a virtuális valóságba csábítják az embert, és ez reális társadalmi kapcsolatainak rovására mehet. Dr. Németh Enikő az osztenzió (szándéknyilvánítás), a jelhasználat és a kommunikáció viszonylatairól értekezett. Megállapította, hogy nem minden kommunikációban van informatív szándék, másrészt hogy az információhoz a szándék és az állapot is hozzátartozik. A társas emberi viselkedésnek osztenzív jellegűnek kell lennie ahhoz, hogy informáécióközlés, illetve kommunikáció valósuljon meg. Dr. Franyó Zsuzsanna „Most én vagyok a színház” mottóval a dramaturgia nézőpontjából beszélt a színpadi kommunikációról, melynek során a néző belső dialógusát a színjáték alapozza meg. Egyaránt nem mindegy, hogy milyen színpadkép fogadja a nézőt, és hogy milyen választ kap a színész a nézőtől. A tanácskozás végén több kérdés és észrevétel is elhangzott az előadásokkal kapcsolatban.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.