Molnár Csikós László

Csefkó Gyula emlékezete

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai karának magyar nyelvi tanszéke március 3-án Csefkó Gyula halálának 50. évfordulója alkalmából tudományos felolvasóülés keretében megemlékezést tartott. Ezen a rendezvényen én is részt vettem Adai szólások és közmondások című előadásommal.

Csefkó Gyula személyisége az adaiak számára is fontos, ugyanis éppen Adán kezdte pályáját, miután 1897-ben elvégezte a tanítóképzőt Baján. Az 1897-98-as tanévben az adai tanyavilágban tanítóskodott. Ezalatt kilenc közleményt tett közzé a Magyar Nyelvőrben, többnyire adai vonatkozásúakat. Egyébként már tanuló korában megismerkedett a Magyar Nyelvőr című folyóirattal, hatására lett nyelvész. Az adai születésű Szarvas Gábor egyénisége és példája szintén arra ösztönözte, hogy ezen az úton induljon el. Az adai nyelvjárás című tanulmánya pályadíjat nyert a Magyar Nyelvőr 1898. évi pályázatán.

Csefkó Gyula 1878. december 8-án született Baján. Apja molnársegéd volt, korán meghalt, és édesanyja nehéz körülmények között egyedül nevelte két gyermekét. Elemi és polgári iskoláit Baján végezte el, majd beiratkozott a bajai tanítóképzőbe. Tanárai közül Bellosics Bálint etnográfus volt rá nagy hatással, ő buzdította a nép életének és nyelvének tanulmányozására. 1898-ban beiratkozott a budai Pedagogiumba, ott 1901-ben kapott oklevelet. Ezt követően a Brassó megyei hosszúfalusi polgári iskolában tanított. Innen szigetvárra, majd Oravicabányára helyezték, végül 1913-ban a szegedi III. Kerületi Állami Polgári Fiúiskolába került. Nevelői tevékenységen kívül tudományos munkássággal is. foglalkozott. Szótörténeti dolgozatait a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1923-ban Szily-jutalommal díjazta. 1926-ban a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karán doktori címet kapott. 1931-ben ugyanitt a szó- és szólástörténet tárgykörből magántanári képesítést nyert. 1932-től 1951-ig a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán, illetve utóbb a pedagógiai főiskolán a magyar nyelvtudomány megbízott előadója volt. A szegedi egyetemen magyar szólásfejtések, szólásmagyarázatok, szólástan alapvonalai címen stúdiumokat tartott. A címzetes nyilvános rendkívüli tanári címet 1941-ben kapta meg. A felsőoktatásban végzett kiváló nevelői tevékenységéért 1951-ben főiskolai tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1943-ban Mészöly Gedeon ajánlatára levelező tagjává választotta. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és választmányi tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak. 1954. december 2-án Szegeden hunyt el.

Tudományos munkássága során főleg az egyes nyelvjárásokkal és nyelvtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Értékesek szótörténeti és kifejezés-értelmező cikkei. Szólásmagyarázó tanulmányai rendkívül gazdag nyelvi adatokat tartalmaznak. Fő műve a Szállóigék, szólásmódok, amely 1930-ban jelent meg Budapesten, és a magyar szóláskészlettel foglalkozó tanulmányait tartalmazza.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.