A helyes és szép magyar beszédért

Október 13-a és 15-e között tartották meg Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat

Október eleje hagyomá­nyosan a nyelvművelés jegyében telik Adán, ugyanis immár 35 éve ekkor tartják a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, megemlékezve a nagy magyar nyelvész szellemiségéről, s foly­tatva az általa vállalt fel­adatot, a tiszta, magyaros beszédért folytatott küzdel­met.

A háromnapos rendezvénysorozatot idén is a középiskolások beszédversenye nyitotta, amelyen harminchét magyar középiskolás vett részt, közöttük voltak magyarországi, makói és hódmező­vásárhelyi diákok is. A verseny el­ső részében egy szabadon választott, otthon elkészített prózarész­lettel mutatkoztak be a tanulók. A tavalyi megmérettetéshez ha­sonlóan most is Örkény István, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes művei voltak a legnépszerűbbek, de akadtak olyanok is szép számmal, akik a kortárs ma­gyar irodalomból választottak prózát, és így részletek hangzot­tak el Jókai Anna, Jódal Rózsa és Tolnai Ottó műveiből is.

A második részben a rögtönzésnek volt nagy szerepe, ezúttal Mérei Katalin Tanítsd meg olvas­ni szép fiad című írását kapták kézhez a fiatalok, és tízpercnyi tanulmányozás után az írás kapcsán felébredt gondolataikat, észrevételeiket kellett tolmácsolniuk a négytagú zsűrinek, mely­nek tagja volt mgr. Hajnal Jenő, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója, dr. Molnár Csikós László, egyetemi tanár, Nagypál Gábor színművész és Vince Erzsébet nyugalmazott magyartanárnő. A diákok közül sokan félreértettek a feladatot, és megpróbálták szó szerint visszamon­dani az olvasott szöveget, de akadtak olyanok is, akik teljesen elszakadtak az írástól, és saját, az olvasáshoz fűződő élményeiket osztottak meg a közönséggel ki­sebb-nagyobb sikerrel. A bírálóbizottság nevében dr. Molnár Csikós László értékelte a látottakat és a hallottakat:

- Sajnos, igazan kiugró teljesítményt nem hallottunk a mai napon, de több olyan produkció is elhangzott, amely érdemes volt a meggondolásra, s közülük választottuk ki az idei verseny díjazottjait. Azt tapasztaltuk, hogy sokaknál hiányos volt az otthon­ról hozott, szabadon választott szöveg ismerete, korábban ilyen nem fordult elő. Voltak azon­ban olyan fiatalok is, akik a ne­hezebb feladatnak mondott rögtönzésben nyújtottak jobb telje­sítményt. El kell mondanom, hogy a művészi és a nyelvi megformálás nem mindig volt ha­sonló színvonalú, egyik vagy másik kevésbé jutott kifejezésre a tanulóknál.

Nagypál Gábor is véleményt mondott:

- Az első résszel általában nincs probléma, otthon elkészíti az ember, kiválasztja, megcsinálja tehetségéhez, idejéhez, energiájához kepést. Viszont fontos­nak tartom elmondani, hogy valamiféle prózamondó manír kez­di felütni a fejét, régen a versek­nél tapasztalhattunk ilyet. Sok­szor egy szövegre a jellegétől füg­getlenül ráhúzzuk ezt a manírt. Egyes produkcióknál csak az elő­adói formát hallottam, és nem a szöveget, ami így gyakorlatilag lehetne Márai Sándor, Verne Gyula, esetleg Fekete István is. A második rész igazan emberpróbáló, itt sokkal kreatívabbnak kell lenni, mint az elsőnél. A kö­zépiskolai feleletek hatását érez­tem. Kicsit jobban kellett volna szorítkozni a témára, és egy ki­csit elfelejteni a felelést.

A bírálóbizottság döntése szerint a Szarvas Gábor Nyelv­művelő Egyesület különdíját Kurcinák Szilvia, az óbecsei Gimnázium tanulója kapta, az Anyanyelvi Konferencia különdíját Csasznyi Imre, a szabadkai Zeneiskola diákja vehette át. Harmadik lett Sóti Attila, a zentai Tehetséggondozó Gimnáziumból, második Miskei Edina, a zentai Gimnázium tanulója. A beszédverseny győztese és a vándorserleg tulajdonosa Mácsai Endre, a zentai Egészségügyi Középiskola diákja.

Az eredményhirdetés után a nagy örömmámorban a díjazottak közül néhányat meg is szólaltattunk:.

Kurcinák Szilvia:

- Már nem először vettem részt ezen a versenyen. Azt ta­pasztaltam, hogy évről évre töb­ben vagyunk, és egyre ügyeseb­bek a fiatalok. Az idén különdíjat kaptam, igazan örülök neki, mert betegség miatt csak az utol­só pillanatban szántam rá ma­gam, hogy mégis eljöjjek a ver­senyre. Nehéz volt, de megérte a faradságot. A fiataloknak azt üzenem, hogy ápoljak anyanyelvün­ket, mert ez nagyon fontos fel­adat.

Sóti Attila:

- Először vagyok itt. A ver­seny második része, a rögtönzés, a szónoklat miatt jelentkeztem, mert úgy érzem, ebben jó va­gyok. A szöveget a tanárnőmmel, Katona Edittel választottuk ki, a Tisza virágzásáról szól, és ma­gyarkanizsai lévén úgy érzem, én is benne vagyok.

Miskei Edina:

- Először vettem részt a vetélkedőn, de már sokat hallottam róla az előző generációktól. Na­gyon örülök, hogy itt lehettem, mert sokat tanultam. A második rész nehezebb volt, de úgy gon­dolom, annak, aki egy próza­mondó versenyre jelentkezik, tudnia kell szépen és folyamato­san beszelni. Elszomorító, hogy a fiatalok többsége a második részben nem állta meg a helyét.

Mácsai Endre:

- Most voltam életemben elő­ször ezen a versenyen, így megle­pett az eredmény. Szerintem színvonalas volt, az első rész jóval könnyebbnek bizonyult, és na­gyon jó szövegeket választottak a versenyzők. A második rész jóval bonyolultabb volt, és be kell val­lanom, egy kicsit rosszul éreztem magam abban a helyiségben, ahol a kötelező szövegre kellett felkészülni, mert nagyon feszül­tek voltak a versenyzőtársaim. Én csak egyszer olvastam el a szö­veget, mert jobbnak láttam, ha csak a lényegre próbálok koncentrálni, és aztán ezt önmagam­ból építkezve interpretálom a zsűri és a közönség előtt. Úgy tű­nik, sikerült, nagyon örülök az eredménynek.

A beszédverseny végen Dr. Hódi Éva értékelte a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nyelvészeti pályázatainak beérke­zett munkáit. Elmondta, hogy igényesen megszerkesztett és gondolatébresztő írások szület­tek, de a középiskolás kategóriában a bonyolultra, kissé zengze­tesre sikeredett cím elriasztotta a diákokat, ezért csak dicséreteket osztottak ki.

A pályázatot hagyományosan három korosztály számára hirdették meg. Az általános iskolások ebben az évben Törekszem a szép beszédre címen fogal­mazhatták meg gondolataikat. A zsűri ebben a kategóriában a személyes élményt feldolgozó és a tudományosság fele mutató munkákat egyaránt díjazta. Har­madik helyen végzett Ambrus Kinga a romániai Gyergyóalfa­luból, második lett Juhász Krisztina Topolyáról, a leg­jobbnak járó díjat pedig a sza­badkai Krivek Gabriella ve­hette át. A középiskolások számára A kiejtés, a hangsúlyozás és a dallamformálás a szép ma­gyar beszédben címet látták elő a szervezők, itt dicséretet osztottak ki az újvidéki Csáki Beátának és a zentai Mészáros Anikónak. Mit tehetünk a szép magyar beszédért? volt a felnőtt pályázók munkájának a címe. Ebben a kategóriában dicséretben részesült az adai Várkonyi Zsuzsanna. harmadik helyen végzett a hajdújárási Gajda Nóra, az első helyen pedig a zentai Szloboda János és az újvidéki Kovács József osztozott.

    A nyelvművelő napok programjából az általános iskolások sem maradhatnak ki. Pénteken rendezték meg a hetedik osztályosok játékos nyelvi vetélkedőjét, amelynek selejtezőjén 27 is­kola 54 tanulója vett részt, s a tíz legjobb eredményt elért diák kora délután az adai színház színpadán is összemérhette tudását, rátermettséget és találékonyságát dr. Szűts László vezetésével. A vetélkedő legjobb­jai jutalomban részesültek, Barcsi Esztella Budapestről Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját vehette át, a zentai Serfőző Eszter az Anyanyelvi Konferencia Különdíját kapta. Harmadik lett Molnár Gábor Edina Zentáról, második a budapesti Horváth Dóra, a délután legeredménye­sebb versenyzője pedig a magyarkanizsai Víg Anna lett. Mindhárman meghívást kaptak a Vadvirág Hagyományápoló Kör nyári táborába, és átvehették a Tinta Kiadó ajándékát.

A nyelvművelő napoknak kísérőrendezvényei is voltak, csü­törtökön Krnács Erika és Bakos Árpád irodalmi estjén egy csokorra való balladát hallgathattak meg az érdeklődők, pénteken pedig Jókai Anna írónőt látták vendégül egy egyáltalán nem hagyományos író-olvasó találkozó keretében.

A szombati nap a tudományos tanácskozás jegyében telt. Szarvas Gábor szobrának megkoszorúzása, a szobor alkotójának, Almási Gábor szobrászművész retrospektív tárlatának megnyitója után neves hazai és magyarországi nyelvészek értekeztek a helyes és szép magyar beszédről. Dr. Balázs Géza a médianorma kérdéseiről szólt, dr. Molnár Csikós László napjaink helyes és szép beszédéről tartott előadást, dr. Szűts László az idegen nevek és szavak kiejtési gondjaival foglalkozott, Pásztor Kicsi Mária pedig a vajdasági ma­gyarok beszédének sajátosságait ismertette.

Krizsán Mónika: Képes Ifjúság, 2005. okt. 19.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.