Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok

Az évente megrendezésre kerülő Szarvas Gábor Napokat Vajdaságban, a tiszaparti Ada városának egyik legjelentősebb kulturális eseményeként tartják számon. Az idei eseményekre október 9-11 közt került sor a Szarvas Gábor Egyesület rendezésében. A háromnapos műsoron beszédversenyeket és játékos vetélkedőket szerveztek a vajdasági középiskolás és általános iskolás tanulók részvételével, valamint előadó- és irodalmi esteket az igényes közönség számára. Idén az irodalmi műsoron csángó dalok és versek szerepeltek Halász Péter összeállításában.

    A harmadik nap programja: az adai születésű Szarvas Gábor jeles nyelvművelőnk szobrának megkoszorúzása és a Magyar Nyelvészek Arcképcsarnoka című kiállítás megnyitása a Művelődési Központban, majd tudományos ülésszak a meghívott szakemberek, egyetemi tanárok előadásaival, valamint a Szarvas Gábor emlékplakett átadása a magyar nyelvet legsikeresebben művelő és megjelenítő szervezetnek.

    A tudományos konferencia bevezetőjeként az adai Bartók Béla Zeneiskola növendékei szerepeltek, majd Némedi Imre, aki Fehér Ferenc: Egyetlen szó c. versét szavalta el. Hódi Éva, az egyesület elnöke megnyitója után Ürményi Ferenc, Ada polgármestere köszöntötte az ülés résztvevőit. Ezután a Szarvas Gábor emlékplakett átadására került sor. Az idei nyertes, a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület nevében Krekity Olga vette át a díjat és mondott rövid köszönetet az elismerésért.

    A protokolláris eseményeket követően a meghívott előadók felszólalásai következtek:
 

1. Szűts László (Nyelvtudományi Intézet, Budapest): Nyelv- használati gondjainkról. Az ülésszak alap hangját megütő, közérdeklődést keltő előadásában a magyar nyelvnek a jelenlegi országhatárokon belül megfigyelt súlyos problémáiról beszélt.
 

2. Kiss Jenő (Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest): Magyar nyelvjárások az ezredfordulón - és utána? Érdekfeszítő előadásában többek között eloszlatta azt a félreértést, miszerint a helyi tájszólások bármilyen értelemben kisebb értéket képviselnének, mint a köznyelv.

3. Péntek János (Babes-Bólyai Egyetem, Kolozsvár): Régi és új polémiák a magyar nyelv helyzetéről és a nyelvművelésről. A nemzetközileg ismert és elismert professzor nemcsak az erdélyi, hanem az egész kárpát-medencei magyar nyelvterületre vonatkozó alapkérdéseket fogalmazta meg a rá jellemző szak- mai pontossággal és éleslátással. .
 

4. Ágoston Mihály (Újvidéki Egyetem): (Ön)áltatás nélkül, vagy sehogy: Előadásában a magyar nyelv és a magyar iskolák kálváriajárását ismertette Jugoszláviában.
 

5. Várady Tibor (Közép-Európa Egyetem, Budapest): A magyar nyelv jogállásának változásai Jugoszláviban. Az előadó szerint a 60-as és 70-es években több kisebbségi joguk volt a vajdasági magyaroknak, mint manapság.
 

6. Papp György (Újvidéki Egyetem): Kiút vagy kiúttalanság? Nyelvünket, nyelvhasználatunkat, köznyelvűsödésünket befolyásoló pozitív és negatív tényezőkről értekezett. .
 

7. Molnár Csikós László (Tanárképző, Zombor): A magyar- nyelvű iskoláztatás Jugoszláviában. Statisztikai adatokkal bizonyította az elmúlt 75 év drámai méreteket öltő sorvadását.
 

8. Szabómihály Gizella: A magyar nyelv helyzete Szlovákiában című előadásában az alternatív iskolarendszerről, a nyelvhasználatról és a két-, sőt a többnyelvűség előnyeiről számolt be.
 

9. Wacha Imre Ganus Pannonius Tudományegyetem, Pécs): A magyar kiejtés (és rétegei). Wacha professzor imponáló szakmai fölénnyel, megnyerő előadói stílusban elemezte a magyar beszédhangzás változásait a köznyelv, a tájnyelv, az irodalmi nyelv és a rétegnyelvek mai használatának tükrében.
 

A tudományos ülésszak szünetében minden résztvevő meg- kapta a múlt évi Nyelvművelő Napokon elhangzott előadások képes emlékkönyvét. A nyelvműveléssel és nyelvvédelemmel kapcsolatos szakmai, jogi, politológiai és statisztikai felméréseket tartalmazó előadások után Hódi Éva elnöknő záró szavaiban köszönetet mondott az előadóknak és a szép számú hallgatóságának közreműködéséért.

(Kardos Béla) 1997. október 30. MAGYAR ÉLET, Ausztrália

Utolsó módosítás: 2006.11.02.