Az írás és az olvasás

Adán megtartották a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat

Az írásról:
"Életünk elképzelhetetlen írás nélkül.. .mint a kozmikus sugárázás, úgy záporoz ránk a temérdek szó. (...) Öt évezreden át kanyarog a fejlődés útja, amely az egyiptomi hieroglif jelektől a mai kecses, finom vonalú nyomdabetűkig vezet".

                                                                                                                                                 (Kéki Béla: Az írás története)

A beszédverseny, a játékos nyelvi vetélkedő és a korábban kiírt nyelvészeti pályázat eredményhirdetése után koszorúzással, kiállítás-megnyitóval és tudományos tanácskozással fejeződtek be Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, melyet az önkormányzat és a rendezvény névadójáról elnevezett könyvtár és nyelvművelő egyesület szervezett.

    A város nagy szülöttjének emlékét dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár idézte fel, majd a megjelentek elhelyezték a kegyelet virágait Szarvas Gábor mellszobránál. A koszorúzási ünnepségen Pethő János konzul a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusa nevében, Vén Mihály polgármester a helyi, Juhász Attila pedig a zentai önkormányzat képviseletében vett részt. Dr. Hódi Éva elnök, Szabó Szabados Dona és Baranyi Zsuzsanna elnökségi tagok a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületet, Barna Kolozsi VaIéria igazgató, Ágoston Ibolya és Tóth Erzsébet a Szarvas Gábor Könyvtárat, Gajda Irén a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesületet, Varga Lívia és Török Margit a Vadvirág Hagyományápoló Kört, dr. Hódi Sándor és Szaszúr Istvánnal a Magyar Nemzeti Tanácsot, Szloboda Jánossal pedig a Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsát képviselte. Köllői Sándor és Lőrincz Erzsébet Gyergyóalfalu, dr. Bellérné Horváth Cecília és Lendvai Istvánné a celldömölki könyvtár, dr. Szűts László és dr. Nagy János az anyaországi nyelvészek hevében koszorúzott.

    Ezt követően dr. Csáky Söros Piroska egyetemi tanár megnyitotta: A könyv történetéből címet viselő tárlatot, amely a teljesség igénye nélkül, mozaikszerűen mutatta be a látogatóknak a magyar könyv legfontosabb állomásait, felvillantottá a fejlődés útját a papirusztól a digitális adat- hordózókig. A korlátozott lehetőségek miatt a fénymásolatok mellett csak kisszámú hasonmás és eredeti kiadás kaphatott helyet.
    - Egyvalamiben azért nem ingathatnak meg. A könyv megmarad. Az új évezredben is. El tudom képzelni az embert a képernyő bűvöletében, amint újabb és újabb ismeretekre "halászik" akár a tudományok területéről, akár a mindennapok időszerű eseményeiről elégeti ki kí- váncsiságát. De elképzelhetetlen számomra, hogy valaki a képernyőről olvassa áhítatosan Szophoklészt, Shakespeare-t, Tolsztojt, Andriéot vagy Márait. Még kevésbé a költőket: Petrarkát, Lorcát, Puskint, Petőfit vagy másokat. Mert a könyv bármilyen formában is létezett (az agyagtáblától kezdve a papirusz vagy pergamentekercsen keresztül a papírformáig), évszázadok óta megtartotta titokzatos voltát. Lehetővé tette számunkra, hogy megismerjük a múltunkat, őseinket, azok kultúráját. Összekötve a múltat a jövővel. S mi is ezt szeretnénk áthagyom6nyozni az elkövetkező nemzedékekre. Mert a könyv legyőzte a teret és az időt. Élhetünk nélkülük, de nem hiszem, hogy érdemes - mondta dr. Csáky Sörös Piroska.

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei tudományos ülésszakának témája Az írás és az olvasás volt. Dr. Hódi Éva köszöntőjében többek között hangsúlyozta:

    - Mi is tanúi vagyunk, annak, hogy az utóbbi tíz évben milyen lényeges változás következett be az írás terén. A kézírás egyre inkább háttérbe szorul, mindinkább felváltja a számítógép. Számítógépen megszerkesztett formában kérik az iskolában a dolgozatokat, beszámolókat, cikkeket, kéziratokat, de mi is szívesebben bonyolítjuk a magánlevelezésünket is elektromos posta útján, mint hogy körmöljük a leveleket. A betűket nem formáljuk, hanem a billentyűket nyomkodjuk, hovatovább a kézírás vissza- szorul a kisiskolások füzeteibe, Az már ma is megfigyelhető, hogy kevésbé szépen írunk kézzel, mint szüleink, nagyszüleink. Az írás fejlődésével szorosan összefügg az olvasás fejlődése is. Olvasni tudás nélkül nem boldogul- hatunk, de vajon tudunk-e megfelelő szinten olvasni? Szinte hihetetlen, de sajnos igaz: a mai fiatalok rosszabbul olvasnak, mint a korábbi nemzedékek. Ha olvasási készségük nem ér el egy bizonyos szintet, akkor zárva marad előttük egy csodálatos világ; a könyvek, az irodalom, az egyetemes és nemzeti kultúra szívet-lelket melengető értékhordozó, példamutató; érzelmekben és ismeretekben gazdag világa.

    A tanácskozáson előadást tartott dr. Nagy János (A betű, az írás és az anyanyelv). dr. Rajsli Ilona (Fordulópontok a magyar helyesírás történetében), dr. Zimányi Árpád (Helyesírási szabályzatunk 170 éve), dr. Papp György (A hagyományos írásmód elvének jelenlegi állásáról), dr. Cs. Nagy Lajos (Írásmód és jelentés), dr. Csáky Sörös Piroska (gondolatok olvasókról, olvasásról, olvasmányokról) és dr. Csányi Erzsébet (Az értelmező közösségek elméletéről).
 

Az olvasásról:
"Az olvasás művésze az, akiben a megformálás adományán kívül minden megvan, ami az írót íróvá teszi."

   (Benedek Marcell: Az olvasás művészete)

                                                                 (Tóth Lívia: Hét Nap, Körkép, 2002. október 23.)


 

Utolsó módosítás: 2006.11.02.