Hódi Éva

A nyelvek és nyelvjárások jövője

(Bevezető)

Az idei Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok tudományos ülésének témája: A nyelvek és nyelvjárások jövője. A téma szándékosan eléggé általános, a nyelvek jövőjét és a nyelvjárások sorsát egyaránt említi. S bár a címben nyelvekről és nyelvjárásokról egyaránt szólunk, nem abból a feltételezésből indultunk ki, hogy azonos a sorsa a különböző nyelveknek és nyelvjárásoknak.

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokon már nagyon régen esett szó a nyelvjárásokról. Talán ez is volt az egyik kiinduló pont, hogy ésszerűnek látszik több évtized elteltével áttanulmányozni a mai nyelvjárási helyzetet.

Mint ismeretes, Vajdaságban a 80-as évek előtt sokat foglalkoztak nyelvjáráskutatással, településenként vizsgálták meg a jugoszláviai magyar nyelvjárásokat, s e kutatásokról számos tanulmány jelent meg többek között a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeiben, elkészült a Penavin Olga nevéhez fűződő Jugoszláviai magyar nyelvjárások atlasza, és más munkák.

Jelenleg azonban a nyelvjáráskutatás nem áll a nyelvészeti vizsgálódások homlokterében. Vajon miért? A témát teljes egészében feltárták volna? Visszaszorulóban van a nyelvjárásiasság? Kisebb a nyelvjárások mozgástere?  A köznyelvűsödés teljesen kiszorította volna a nyelvjárásokat? A nyelvjárási sajátosságok csak az idősek beszédjében fordulnak elő, a fiatalabb generáció már mentes minden nyelvjárási sajátosságtól? Érdekes kérdések ezek, melyek valószínűleg nemcsak a vajdasági nyelvjárásokra vonatkoznak, de számos vonatkozásban általában a nyelvjárásokra.

Úgy érzem, a kérdés – a nyelvjárások vizsgálata – a nyelvjárást használók számára még mindig némiképp allergikus, és noha a közfelfogásban polgárjogot nyert, hogy a nyelvjárások nem tekintendők egy alsóbb nyelvi szintnek, egyáltalán nem biztos, hogy ez mindenki számára nyilvánvaló. Példának felhoznám a mostani nyelvi pályázatunkra beérkezett munkák egy részét, amelyekből az tűnik ki, hogy középiskolás fiatalok saját modern nyelvhasználatukat magasabb nyelvi szintnek gondolják, mint nagyszüleik régimódi beszédjét.    

Úgy véljük, úgyszintén nagy érdeklődésre tarthat számot a nyelvek jövőbeni sorsának alakulása. A globalizálódó világban, a korábban elképzelhetetlen gazdasági-társadalmi-politikai  változások minden bizonnyal kihatnak a nyelvek sorsára is. Minden bizonnyal már most is vannak olyan mutatók, tendenciák, amelyek előrevetítik a később bekövetkező változásokat.

Tudományos ülésünkön előadóink a fenti kérdések néhány fontos aspektusát fogják feltárni előttünk.