Hódi Éva

 Dr. Molnár Csikós László: Nevek és szavak 

 nyomában

„Az Utrina név ... szinte a szemünk előtt keletkezett. Ez az Ada községhez tartozó település a két világháború után jött létre. Akkor Nedićevónak hívták. 1947-től Utrine a hivatalos neve. A magyarok Törökfalunak vagy Utrinának nevezik. Az Utrina név már magyar fejlemény, a szerbhorvátban nem is használják (az Utrine csak többes számban fordul elő: u Utrinama, za Utrine stb.)” – írja dr. Molnár Csikós László nevek és szavak nyomában c. új könyvében, s ezt a példát hozza fel annak az érdekes nyelvi jelenségnek a magyarázatára, hogy a szerb nyelvből a magyarba került nevek egy részére a szóvégi e (vagy o) a-vá való átalakulása (Utrine – Utrina) jellemző.

Dr. Molnár Csikós László új könyve a JMMT Kiskönyvtára sorozatban jelent meg 2001-ben. A könyv válogatás a szerző nyelvművelő írásaiból, akárcsak a már korábban megjelent két másik kötet, a Hogy is mondjam? és a Böngészések nyelvhasználatunk eszköztárában című. Új könyvében a szerző többek között a magyar helységneveket tanulmányozza, és számos érdekes jelenségre figyel fel.

Emeljünk ki néhány példát, ami azonnal megragadja figyelmünket! A szerző foglalkozik azzal a sajátossággal, hogy régen, a folyók menti települések gyakran a révről kapták nevüket. Ezek egy része ma már nem használatos, de egyes esetekben még ma is megmaradt a régi név. Így pl.: a Péterréve (Bačko Petrovo Selo) elnevezés 1440 óta fennmaradt. A mai Mokrin régen Homokrév volt, Törökkanizsa (Novi Knježevac) Révkanizsa, egy XIII. századi okiratban Zentarév elnevezésre bukkanhatunk, sőt Mohol egy 1323. évi okirat szerint Moharév volt. Akad példa olyan esetre is, hogy maga a település a történelem során eltűnik, de a neve fennmarad mind a mai napig. Így van ez a Peszér helységnév esetében, mely hajdan Ada és Zenta között falut jelölt, ám mára csak szántóföldek vannak rajta. A kötet egy későbbi részében azt is megállapítja a szerző, hogy a Pesirac ill. a Pesirski név is erre a ma már nem létező településre utal.

A könyv egyik fejezetében a személynevekkel kapcsolatos érdekes jelenségekre figyel fel a szerző. A vezetéknevek olykor származási helyre utalnak. Így van ez a Valkai név esetében is: az adai községhez tartozó Valkai-sornak (Sterijino Selo) egy ilyen nevű ember volt a névadója. Vagy említhetjük a kettős vezetékneveket is, melyeknek egyik eleme gyakran származási helyre, településre utal, mint pl. Moholy Nagy László esetében.

A kötetben helyet kapnak olyan írások is, amelyek a szavak jelentésváltozataival, alakmódosulásaival, az állandó szókapcsolatokkal és ezek használatával, valamint más nyelvbe került magyar szavakkal foglalkoznak. Ez utóbbira példa a szerb nyelvben megtalálható varoš (Nova Varoš) salaš (Bančulov salaš, Popin salaš), a lengyelben megtalálható gazda, a ruszinban a paradicsa (paradicsom), ratota (rántotta) stb.

Dr. Molnár Csikós László új könyvét azoknak szánta, akiket foglalkoztat a nevek és szavak eredete, használati köre, jelentésváltozataik, sajátos előfordulásuk, egyszóval a szavak élete. Változatos témájú írásait haszonnal forgathatjuk mindannyian.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.