Hódi Éva

Bioméz

Ezekben az influenzagyanús téli napokban megelőzési céllal nem árt egy kis mézet beszerezni. Nézem hát a mézkínálatot. „Bioméz” – olvasom a feliratot az egyik üvegen. „Pčelični med” – hirdeti büszkén a másik felirat, és méhecskét is rajzoltak mellé. Miközben hazafelé tartok a mézzel, nem tudok szabadulni valami zavaró érzéstől. Mi a baj ezekkel a feliratokkal? Látszólag semmi, de ha belegondolunk, annál több. Mert lássuk csak!  Én eddig mindig azt gondoltam, hogy minden méz „bio-” és minden méz „pčelični”. Vagy mégsem? Ezek a feliratok azonban azt sugallják, hogy ez bizony nincs mindig így. Sőt, a címkét olvasva óhatatlanul arra gondol az ember, hogy csak az a méz természetes és csak annak van köze a méhecskéhez, amelyik ezt feltünteti. Ez a reklámfogás, amely a saját terméket természetes velejárójának hangsúlyozásával kiemelte, óhatatlanul más termékek iránti bizalmatlanságot eredményezett. (Csak zárójelben említeném meg, hogy ilyen és ehhez hasonló reklámfogások néha éppen ellenkező eredményt érnek el: a saját termék iránti bizalmatlanságot. Gondoljunk csak a „natúr citromlé”-re: hiába hangsúlyozzák, akkor sem hiszi el senki, hogy citromokat csavargattak volna ki, vagy elég gyanús az egyébként közkedvelt nescafé is, amely a felirat szerint „100 % valódi kávé”)

De ha már a reklám nyomán megjelent bennünk a bizalmatlanság, ezen a csapáson is elindulhatunk. S lám, minek kell kiderülnie! Kedves ismerősöm elém tesz egy receptet: mézkészítés házilag, és két üveget: egyikben vásárolt méz van, a másikban a házilag (cukorszirupból és valami színező anyagból) gyártott: állapítsam meg, melyik melyik. Nem nagyon tudom megállapítani. Ha azonban így áll a dolog, felmerül a kérdés: meddig tekinthetők hitelesnek az egyes megnevezések? Nevezetesen: meddig méz a méz? Az értelmező szótár meghatározását szem előtt tartva a méz „a méhek által virágokból gyűjtött sárga, sűrű, édes folyadék (mint táplálék)”. Tehát ami nem ez, az nem is méz. Szükségtelen tehát hangsúlyozni a termék természetes sajátosságait, adott esetben a méhecskéket, mint ahogy érdemtelenül bitorolja a méz megnevezést mindaz, ami nem ily módon jött létre. A kereskedelemből ismert eljárást követve, mely egyes termékeket (pl.: tokaji bort, Pick szalámit) jogilag védettnek nyilvánít, hovatovább a fogalmakat, az elnevezéseket is védettnek kéne nyilváníttatnunk.

Egészségünk megőrzése érdekében fogyasszunk tehát mézet! Akácmézet vagy másfajtát, ki milyet szeret. Ebből a szempontból ugyanis helyénvaló a megkülönböztetés, mely a pontosítást szolgálja. Azt azonban nem tanácsolnám, amire a Magyar Szó 2004. jan. 10-11-i száma bíztat: „vigyázzunk az influenzától”.  Helyette inkább azt javasolnám, hogy óvakodjunk az influenzától, és vigyázzunk egészségünkre! 

Utolsó módosítás: 2006.11.02.