|
|
Hódi Éva ünnepi köszöntőjea Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület 10 éves jubileuma alkalmábólHölgyeim és Uraim, tisztelt vendégek, tisztelt egyesületi tagok, kedves közönség! A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és a magam nevében köszöntöm Önöket, akik megtiszteltek minket, és eljöttek, hogy velünk ünnepeljenek. Becses nap ez a mai számunkra. Ünnepelni jöttünk, Egyesületünk fennállásának 10. évfordulóját ünnepelni. 10 év – az idő relativitása folytán – lehet sok is, kevés is. Ha egy gyermek most született, annak a számára 10 év sok idő. Történelmi léptékkel mérve - vagy akár a nyelv élete, fejlődése szempontjából - mérhetetlenül kevés idő; a nyelvművelés hatékonysága szempontjából úgyszintén. A nyelv ügyéért folytatott küzdelem nem tartozik a gyors eredménnyel járó, gyors változást felmutató tevékenységek közé. Nos, a mi számunkra jelenlegi körülményeink között azonban egyáltalán nem tekinthető kevés időnek. Egyesületünk önálló megalakulására nem sokkal azután sor került, mihelyt a hivatalos feltételek lehetővé tették ezt, s az elmúlt évtized olykor viharos történelmi-társadalmi eseményei közepette végeztük munkánkat. Folyamatosan, kitartóan, az „ahogy lehet” követelményét és saját lehetőségeink határát mindig szem előtt tartva. 1993-ban, amikor megalakítottuk az önálló nyelvművelő egyesületet Adán, községünkben a nyelvművelésnek már voltak évekre visszanyúló hagyományai. E hagyományok Ada szülöttéhez, Szarvas Gáborhoz, a kiváló nyelvészhez kötődnek, akinek szobra nemcsak itt Adán, de Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia előtt is ott áll, valamint az 1970 óta fennálló Nyelvművelő Napokhoz, melynek Ada adott otthont az indulás éveiben is. Az egyesület létrehozásának egyik indítéka Szarvas Gábor emlékének folyamatos ápolása, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok adai kötődésének megerősítése, a Nyelvművelő Napok folyamatossá tétele, a 80-as években elbizonytalanodó státusának megerősítése. Úgy érezzük, tíz éves munkánk ered-ményeképp a rendezvény folyamatos, évenkénti megszervezésével ezt a célunkat el tudtuk érni. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy napjainkra a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok mint rendezvény a vajdasági magyar közösség kultúrkincsévé vált, melynek jelentősége és ismertsége határon túl mutat. Tíz évvel ezelőtt, amikor megalakítottuk önálló nyelvművelő egyesületünket, anyanyelvünk védelmének, őrzésének, ápolásának célja vezetett bennünket – a Nagy László-i gondolat jegyében „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – a helyes nyelvhasználat, a nyelvi igényesség ügyéért való fáradozás szándéka, ami kisebbségi körülmények között különösen fontos feladat. Bár a nyelvtudományban a nyelvművelést illetően megosztottság található, a mi körülményeink között a nyelvművelés létjogosultsága, fontossága azt hiszem, nem vitatható, sőt, úgy érzem, hogy a nyelvművelés túlmutat a konkrét nyelvvédő törekvéseken, és a nemzeti-nyelvi identitás erősítésével részévé válik a szülőföldön való megmaradásnak Tíz év áll mögöttünk, számos általunk szervezett program, rendezvény, előadás, melyeket itt, ez alkalommal hiába is próbálnék felsorolni. Hadd emeljek ki közülük néhányat, melyek, úgy hiszem, mindenki előtt ismeretesek: mindenekelőtt a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melyet a legnagyobb nehézségek közepette is sikerült megrendeznünk minden évben. Előadóink között a legkiválóbb hazai és a külföldi magyar nyelvészek tartottak előadásokat, régebben Lőrincze Lajos, Grétsy László, majd az utóbbi években Péntek János, Sebestyén Imre, Balázs Géza, Nagy János, Zimányi Árpád, vagy a hazaiakat említve a teljesség igénye nélkül Ágoston Mihály, Láncz Irén, Rajsli Ilona, Papp György, Molnár Csikós László, és még sorolhatnám tovább. Diákok százai adtak számot az évek során Szűts tanár úrnak nyelvi ismereteikről, a kortárs magyar irodalom legnevesebb íróival találkozhattunk Csoóri Sándortól Jókai Annáig, Fekete Gyulától Döbrentei Kornélig. Kiváló előadóművészek léptek fel nálunk, köztük Mackó Mária, Ferenczi Éva, Dinnyés József, Meister Éva. Hadd említsem meg mint egyesületi munkánk fontos dokumentumát, nyolc kiadványunkat – az idén rendezzük sajtó alá a kilencedik kötetet. Immár hagyományossá vált nyelvészeti pályázataink, hazai és külföldi vetélkedőkön való sikeres részvételünk, a hasonló jellegű szervezetekkel való kiteljesedő együttműködésünk – mind-mind tevékenységünk egy-egy fontos állomását jelentik. Igyekszünk kivenni részünket a közvetlen környezetünkben jelentkező nyelvi problémák feltárásából – már második éve találkozhatnak nyelvhelyességi témájú írásainkkal a helyi lapban – s nyitottak vagyunk arra, hogy felkérés esetén segítséget nyújtsunk egy-egy konkrét nyelvi probléma megoldásában. Munkánkat önerőből végezzük, tagjaink és a velünk együttműködő hazai és külföldi barátaink segítségével, akiknek ezúttal is köszönetet szeretnék mondani. Működésünkhöz az elmúlt tíz év alatt segítséget nyújtott – és nyújt – az adai önkormányzat, pályázatok útján az utóbbi években a Tartományi Titkárságok, pályázunk a tevékenységi körünknek megfelelő pályázatot kiíró Alapítványoknál – elsősorban az Illyés Közalapítványnál – valamint nagyon becses segítséget jelent számunkra a helybeli, adai magánszemélyek és cégek által különböző formában nyújtott támogatás. Köszönjük segítségüket, hisz e révén tudunk csak működni, e támogatások teremtik meg munkánk nélkülözhetetlen anyagi alapjait. A jubileum az összegezés és a számvetés mellett a bizakodásra is alkalom. Összegezzük a múltat, s egyben készülünk a jövőre is. Tervezzük az újabb tíz évet, konkrétan és közvetlenül pedig más folyamatos, aktuális tevékenységünk mellett az idei Szarvas Napokat. Reméljük, zavartalanul készülődhetünk a munkára. Ünnep ez a mai nap, s hogyan tudnánk méltóbban ünnepelni, mint az alkalomnak megfelelő – alkalomhoz méltó – műsorral: 2 nyelvészeti előadással, melyet Egyesületünk és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok vendégei által jól ismert professzor urak – dr. Balázs Géza és dr. Szűts László – tartanak, s egy kiváló előadóművész – Dévai Nagy Kamilla – és tanítványai előadóestjével. Műsorunkat kérem, fogadják szeretettel. |
Utolsó módosítás: 2006.11.02. |