Hajnal Jenő

„Ha védőháló feszülne égen…”

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitalizálási tervei

Az utóbbi másfél évtized kedvezőtlen folyamataival mintegy párhuzamosan a délvidéki magyarság életében igen erőteljessé vált a hagyományok felé fordulás, a felfedezésnek, a megismerésnek nem csupán vágya, hanem igénye is. Hasonló jelenséggel utoljára talán az 1960-as évek második felében és az 1970-es évek elején találkoztunk, amikor szinte parancsként fogalmazódott meg a szülőföld, a táj magyar történetének és kultúrájának felfedezése. Neves irodalomtörténészünk, Bori Imre szerint „szinte egyszerre kellett irodalomtörténetet, művelődéstörténetet írni, népköltészeti antológiában fedezni fel azt a gazdag művelődési értékvilágot, amely az élet és a történelmi események felszíne alatt húzódott meg, és némaságra volt ítélve”[1].

Ennek a fellángolásnak az eredményeként születtek meg a Bibliográfiai Füzetek (1970–), a Hagyományaink (1971–)[2], a Kövek (1973–)[3], a Kismonográfiák (1976–1993)[4], a Gemma Könyvek (1976–), a Forum Kiskönyvtár (1979–1990)[5], majd néhány évvel később A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára (1982–1990) című könyvsorozatok, továbbá legjelentősebb íróink életműsorozatai (1983–)[6] és egyéb kiadványsorozatok is[7], amelyek lehetővé tették a délvidéki magyarság sokszínű hagyományanyagának és helyismereti adatainak nyilvánossá tételét. De erre az időszakra esik a „jugoszláviai magyar irodalom első háború utáni novellaantológiája” a Különös ajándék (1975) is, melybe azoknak a szerzőknek a munkái kerültek be, akiknek „elbeszélői opusa jelentősen hozzájárult a jugoszláviai magyar novellairodalom kibontakozásához, akik új tartalmi, formai, szemléleti sajátosságokkal gazdagították” a műfajt, valamint a Gyökér és szárny (1976) című versantológia. Ez utóbbi harminc év verstermését úgy igyekezett bemutatni, hogy egyszerre szemléltesse a hagyományt, de eligazító is legyen a vajdasági magyar költészet folytatói számára. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Jugoszláviai Magyar Regénykönyvtár (1981–1989)[8] című könyvsorozatot sem, amely a jelentősebb délvidéki magyar regényeket szerkesztette sorozatba kritikusok, irodalomtörténészek eligazító tanulmányával. Úgyszintén ebben az időszakban készültek el Csáky S. Piroska A jugoszláviai magyar könyv 1945–1970 (1972), majd a Vajdasági magyar könyvek 1918–1941 (1988) című bibliográfiái is.

Nagyon fontos tehát ennek a két korszaknak a párhuzamba állítása, mert ami egy emberöltővel ezelőtt a kutatás és a könyvkiadás, ma a digitalizálás feladataként fogalmazódik meg. Ugyanis életünk és szellemi alakulásunk olyan korszakába léptünk, amely a teljességet igényli, s nem lehet meg sem annak az örökségnek a termékeny felszívása nélkül, amelyet kisebbségi létünk csaknem kilenc évtizede halmozott fel, sem a tájainkkal vonatkozásban álló múlt és hagyomány tudatosításával.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet létrehozása is azoknak az új igényeknek a jelentkezését jelzi, amelyek immár a délvidéki magyar szellemi élet teljessé tételét szorgalmazzák, s így új minőséget jelentenek a szellemiség alakulásában és autonómmá válásában. A teljességnek az igényében jelölhetjük meg azt az új értékszemléletet is, amely a délvidéki magyarság szellemi életét jellemzi, s diktálja egy hungarológiai alapkönyvtár létrehozásának szükségét is. Ennek célja minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni a hungarológiai kutatások eredményeit, elősegíteni a délvidéki, a magyarországi és más külföldi műhelyek információcseréjét. Különös jelentőséggel bírhat e téma megismertetése napjainkban, amikor országunk ki tudja, meddig marad még az Európai Unión kívül. Abba pedig semmiképp sem nyugodhatunk bele, hogy még inkább elszigetelődünk, s kultúránk iránt tovább csökken az érdeklődés, múltunk és történetiségünk jellemző eseményei, civilizációs változásaink pedig teljesen háttérbe szorulnak. Sok más érv mellett egyebek között teljes elszigeteltségünk elkerülése végett is szükségünk van a könyvtári gyűjtemények használói számára hozzáférhetővé tenni mindazt, amit a délvidéki hungarológia nyújtani tud. Ez pedig alapvetően a mi feladatunk.

Kulturális életünk, művelődésünk már számba vett emlékeinek digitalizálásával azt szeretnénk elérni, hogy az eddig kevesek kezébe kerülő kiadványok lapjai a szerves élet teljességét jelentsék: legyen az folklór vagy történelem, irodalom vagy zene, bármely művészeti ág, nyelvemlék, szociológia vagy műemlékvédelem stb.

Természetes tehát, hogy szellemi életünkben a hagyományok kérdése[9] nagyon is időszerű, így az sem véletlen, hogy amikor a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitalizálási programját kíséreljük meg felvázolni, akkor elsősorban a hagyományok publikációira kívánunk támaszkodni. Ennek igen egyszerű a magyarázata: a digitalizálás során válogatni kell, azaz a legfontosabb dolgokat kell először elérhetővé tenni. Ezért kell egy értékítéletet tartalmazó minőségi jellemzés is, amit a felsorolt könyvsorozatok megjelentetése már részben szavatol. Digitalizálási terveink körvonalai tehát már ma feltetszenek, s nyilvánvalóan a további kutatásokkal még csak tágulnak. Hagyományaink főbb „tartományait” azonban már most is jelezhetjük: a népi műveltség hagyományköre, a történelmi hagyományok számbavétele és a szépirodalmiság hagyományai.

A részletezés kérdése külön feladat, de már most jól kirajzolódik azoknak a műveknek a sora, amelyek révén digitális formában is megismerhetjük szellemi hagyományaink területeit, s beépíthetjük kultúránk alapjaiba, általa pedig talán köztudatunk sejtjeibe is.

A Vajdasági Magyar Adatbank  

A program célja a vajdasági magyarságra vonatkozó történeti, kulturális és társadalmi információk rendszerezett gyűjtése, feldolgozása-szolgáltatása, internetes megjelenítése. Ide kerülnek majd a bibliográfiák, a statisztikák, a helységnévtárak, a térképek, a kronológiák, a vendéghonlapok, a kutatási adatbázisok, az intézményi kataszterek, az irodalmi adattárak, a folyóiratok, a tematikus társadalomtudományi kutatási blokkok, a linktárak stb.

A program funkciója a vajdasági magyar kulturális örökséget és a virtuális társadalmi intézményrendszert az interneten keresztül, mint önálló szerkezetet szervezni és megjeleníteni.

A program elemei

A cél a vajdasági magyar társadalomról minél szélesebb körű információgyűjtés és szolgáltatásnyújtás. Az információs adatbank működtetése a saját társadalomról alkotott kép átalakulása szempontjából megkerülhetetlen. A központ munkáját igazán jól felszerelt olvasóteremmel és hozzá kapcsolódó internetes adatbázissal, kutatói kapcsolathálóval tudja hatékonyan végezni.

Gyűjtőkör: a vajdasági magyarságra vonatkozó vagy ott publikált társadalomtudományi vonatkozású: könyvállomány; periodikagyűjtemény; kisnyomtatványok, plakátok; statisztikai adatbázisok; néprajzi kéziratos szakértői anyagok; személyi kéziratos hagyatékok; intézményi levéltári anyagok; archiválható audiovizuális anyagok.

Tevékenységi kör: anyaggyűjtés és feldolgozás a gyűjtőkör vonatkozásában az 1918 utáni időszakra koncentrálva minél teljesebb könyv-, folyóirat- és hírlapanyag biztosítása; bibliográfiák készítése: regionális, helytörténeti, személyi, tematikus, illetve az általános magyar bibliográfiák regionális vonatkozásainak feltárása; repertóriumok készítése a régió periodikáiból; statisztikai adatbázisok építése (társadalom- és választáspolitikai, valamint költségvetési); a vajdasági magyarságra vonatkozó társadalomtudományi kutatások hozzáférhetővé tétele; a magyar kisebbségpolitika megnyilatkozásainak, dokumentációjának feldolgozása (kronológiák, dokumentumgyűjtemények); digitalizálási programok tartalmi előkészítése; a vajdasági magyar kisebbségi társadalom intézményi és személyi katasztereinek építése és folyamatos frissítése; a vajdasági magyar kisebbségre vonatkozó külföldi szakértői anyagok, kutatások  gyűjtése és hozzáférhetővé tétele; az internetes adatbankok tartalomépítése.

A VMMI portálján a vajdasági magyar intézményi és személyi szférát a virtuális térben élő szerkezetként szeretnénk kialakítani. A mások és önmagunk valóságkép-fejlesztésében kulcskérdés ugyanis, hogy ebben a szerkezetben milyen tartalommal képes az adott kisebbségi magyar régió mint társadalom megjeleníteni önmagát. Az internetes jelenlétnek négy szintjét különíthetjük el: az internetes napi információszolgáltatás és újságírás felületét; a honlapokon és a levelezési listákon folyó közéleti kommunikációt, a belső nyilvánosságot; a regionális magyar adatbankokat; a régió magyarságával, a magyar kultúrával és Magyarországgal kapcsolatos információk közvetítése többségi nyelveken, külön weboldalakon.

Digitalizálási terveink [10]

1. Bibliográfiák

1.1. Folyóirat-repertóriumok: A Bács-Bodrog vármegye Történeti Társulata Évkönyveinek repertóriuma (1885–1918) / Káich Katalin; A Mi Irodalmunk (1930–1933) / Hornyik Miklós; Délbácska (1920–1929) / Hornyik Miklós (elkészítendő); Hétről-Hétre (1934–1935) / Pató Imre; Híd (1934–1941) / Pató Imre; Híd (1976–2001) / Kiss Gusztáv, Farkas Attila; Üzenet (1971–1997) / Kiss Gusztáv, Farkas Attila; Új Symposion (1964–1986) / Thomka Beáta, Papp József, Kántor Csilla; Létünk (1972–) (elkészítendő).

1.2. Életmű-bibliográfiák: Herceg János bibliográfiája / Vékás János; Fehér Ferenc bibliográfiája / Györe Géza; Bori Imre bibliográfiája / Csáky S. Piroska; Kalapis Zoltán bibliográfiája / Mák Ferenc; Magyar László bibliográfiája; Szekeres László bibliográfiája; Szeli István bibliográfiája / Vékás János; Csáth Géza bibliográfiája / Dér Zoltán; Sinkó Ervin és B. Szabó György bibliográfiája / Bosnyák István; Penavin Olga, Juhász Erzsébet, Németh István stb. bibliográfiája.

1.3. Tematikus bibliográfiák: A jugoszláviai magyar irodalom bibliográfiája (1968–2006) / Pastyik László (1968–1985), Pohárkovics Elvira (1986–1987) és Ispánovics Csapó Júlianna (1988–); A Hungarológiai Intézet kiadványainak repertóriuma (1968–1983) / Káich Katalin; A jugoszláviai magyar könyv (1945–1970) / Csáky S. Piroska; Vajdasági magyar könyvek (1918–1944) / Csáky S. Piroska; A délvidéki magyarság történeti és honismereti bibliográfiája / Mák Ferenc; A délvidéki egyházi jellegű kiadványok bibliográfiája / Kókai Sándor, Csáky S. Piroska; az Életjel, a Zentai Füzetek, a Logos Kiadó könyvészetének összeállítása / Mák Ferenc; a Szerb Matica Zbornik za istoriju című kiadványa magyar és délvidéki vonatkozású adatainak feldolgozása bibliográfia és repertórium formájában.

1.4. Helytörténeti bibliográfiák: Zombor, Szabadka, Zenta, Temerin, Óbecse, Nagybecskerek bibliográfiája; a Magyar Szó (és vidéki mutációi) repertóriumának elkészítése. A területi mutációk feldolgozása a váro-sokról készítendő repertóriumok és bibliográfiák része is lehetne.

2. Történeti források: Jugoszlávia, Szerbia és a Vajdaság törvényeinek, jogi határozatainak és rendeleteinek gyűjteménye (a törvény- és rendeletszövegek az 1960-as évek végétől az 1980-as évek végéig többnyire magyarul is megjelentek); az Újvidéki Rádió Magyar Szerkesztőségének története és dokumentációjának feldolgozása / Vékás János; Bori Imre kéziratos hagyatékának katalógusa; Herceg János kéziratos hagyatékának katalógusa; Sinkó Ervin kéziratos hagyatékának katalógusa; a Vajdasági levéltárak fondjegyzékei.

3. Statisztikák: a Vajdaság nemzeti és felekezeti statisztikája településenként (1950, 1863–2002).

4. Térképek: vajdasági többnyelvű útvonalkereső térkép; a vajdasági városok térképei; a Vajdaság etnikai viszonyainak változása / Kocsis Károly; Délvidék, Jugoszlávia közigazgatási viszonyainak változása.

5. Kronológiák: A jugoszláviai magyarság (1918–1941) / Mák Ferenc; A jugoszláviai magyarság (1944–) / Vékás János.

6. Intézményi kataszter: a Vajdasági magyar oktatási, kulturális, egyházi intézmények adatbázisa; vajdasági magyar netkatalógus.

7. Ki kicsoda: Életrajzi kalauz I–III. / Kalapis Zoltán; Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918–2000) / Gerold László; Ki kicsoda 2004 / Hódi Éva és Hódi Sándor.

8. Kutatási adatbázisok: társadalomtudományi adatbázisok (a vajdasági magyarság körében 1989 óta folytatott szociológiai kutatások adatbázisa: kérdőív, minta, adatbázis, kutatási jelentés, publikáció).

9. Vendégoldalak: Bányai János, Bozóki Antal, Bosnyák István, Csorba Béla, Gábrity Molnár Irén, Gerold László, Hódi Sándor (példaértékű és csaknem teljes), Hornyik Miklós, Losoncz Alpár, Mák Ferenc, Mirnics Károly, Szerbhorváth György, Thomka Beáta, Vajda Gábor, Várady Tibor, Végel László, Vékás János; a vajdasági magyar társadalom, illetve humán kutatások szempontjából fontos életművek megjelenítése (életrajz, publikációs jegyzék, publikációk).

10. Digitális szövegtár: az 1918 és az 1944 utáni agrárreform és kolonizáció történetének adatbázisa / Mák Ferenc, Ternovácz István; az 1944–1945-ös szerb megtorlások / Matuska Márton; a jugoszláv kommunizmus jogsérelmeinek adatbázisa (Tájékoztató Iroda, beszolgáltatás, a magyarok ellen folytatott perek anyaga) / Mészáros Zoltán, Bozóki Antal; Új Symposion-ügyek / Csorba Béla, Vékás János; háborús emlékezet / Szerbhorváth György.

11. Digitális könyvtár: vajdasági magyar alapkönyvtár; a Vajdaság XX. századi történetére vonatkozó alapvető munkák digitális hozzáférhetővé tétele (Forum Könyvkiadó, Életjel Kiadó, Logos Grafikai Műhely stb.).

12. Képzőművészeti tár: Délvidéki Képzőművészeti Tár.

13. Fotóarchívum: események, rendezvények, egyéni gyűjtemények stb. elektronikus tárolása.

14. Hangtár: Vajdasági Magyar Népzenei Archívum.

15. Mozgóképarchívum.

Az eddig elmondottakból is látszik, hogy ezek a kezdeményezések, tervek és feladatok az aktualitáshoz, a modern problémavilághoz kötődnek. Nem az általános kérdések taglalásáról van tehát szó, s nem is a divatnak való hódolásról, hanem konkrét szükségletről, arról az igényről, amely elsősorban művelődési életünket és oktatásügyünket hathatósan támogathatja, és előbbre viheti.