A stílus mi magunk vagyunk

Az Adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok tudományos tanácskozásának főbb gondolatai

 

Az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő napok idei programját a nyelvi stílus témája köré csoportosították a szerve3zők. Ez volt a címe a szombaton megtartott tudományos tanácskozásnak, s ehhez kapcsolódtak a nyelvművelő rendezvénysorozat más programjai: a vetélkedők, az irodalmi est és a kiállítás is.

 

Beszédünk és nyelvi stílusunk mi magunk vagyunk, Íróink, költőink az elmúlt századokban nagy gondot fordítottak a nyelvi stílusra, a gondolat mind tökéletesebb kifejezésére. Dr. Hódi Éva a tanácskozást bevezető gondolataival ráirányította a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket azután a résztvevő előadók, egyetemi tanárok, nyelvészek részletesebben is megvilágítottak.

 

A mai modern irodalom terén zavarba ejtő változásnak lehetünk tanúi: mintha már nem a választékos, kimunkált stílus lenne a követendő eszmény, hanem létjogosultságot kaptak a szépirodalomban a korábban nyomdafestéket nem tűrő kifejezések – fogalmazott dr. Hódi Éva.

 

A tudományos előadások segítségével a nyelvi stílus néhány jellemző sajátosságára figyelhettek fel az érdeklődő résztvevők. Dr. Balázs Géza (Budapest) arról beszélt, hogy mi az új a posztmodern stílusban. A hivatásos művészeti mozgalmak, stílusok mindig kölcsönhatásban voltak a népköltészettel, gyakran abból merítettek, és átvetek stílusjegyeket, így nagyon sok kapcsolatot találunk a szó művészete és a népköltészet között is. Az előadó az abszurdot vette közelebbről szemügyre, amely a 20. századi modernista művészetben vált fő esztétikai minőséggé, hiszen a napjainkban olyan sokat emlegetett posztmodern stílust igencsak jellemzi az abszurd. A jelentésekkel, formákkal való játék, a véletlenszerűség és az anarchia. A nyelvi anarchia. Mindez azonban már régen megvolt a népköltészetben, hiszen Kriza János Vadrózsák című gyűjteménye jó néhány példát szolgáltatott minderre.

 

– A logikai és nyelvi képtelenség, lehetetlenség a hagyományos formák semmibevétele nem csak 20. századi írók és költők műveiben figyelhető meg. Hogy ma stílusként sokan mégis alkalmazzák, az inkább az irodalom szociálpszichológiáját bizonyítja – foglalata össze dr. Balázs Géza.

 

Dr. Láncz Irén arról értekezett, hogy milyen a vajdasági magyar irodalom stílusa, vannak-e általános stílusjegyei. A választ szirmai Károly, Végel László és Juhász Erzsébet szövegei kapcsán adta meg: nincs általánosan megfogalmazható stílus. Egyéni, egy-egy íróra, műre jellemző stílusok, stílusjegyek vannak a vajdasági magyar irodalomban.

 

Tulajdonképpen ezt a gondolatsort folytatta dr. Hózsa Éva Regionalitás, nyelvértelmezés, szövegeződés című előadásában. A regionális befogadó szempontjából vizsgálta mai irodalmunkat és az irodalmi nyelvhasználatot. Hosszabb kutatás eredményét vázolta fel az irodalomtörténész, és azt mondta, hogy ma az amiben változott az irodalmunk az elmúlt 10-15 év alatt, milyen új kifejezések kerültek be a szövegekbe, vagyis az írói és a köznyelvi szókincsbe. A változás regionalitásunkkal függ össze – vonta le a konklúziót dr. Hózsa Éva, majd hozzátette, az elmúlt években itt nyelvi közdelem folyt, és egy új kulturális szótár van keletkezőben.

Dr. Kemény Gábor (Budapest) a képes beszédről szólt Régi kérdések és újabb válaszok című előadásában. A tanácskozás témáját Kormányos Katona Gyöngyi a bizalmas stílus terjedéséről szóló beszámolójával egészítette ki, amelyből kiderült, hogy a mai nyelvhasznált

Egyre szegényesebb, silányabb, és a társadalmi rétegek beszédmódja, nyelvi megfogalmazása közeledik egymáshoz. Ma már a tévériporter is használ olyan kifejezéseket, amelynek korábban kizárólag a közvetlen, családi és baráti beszélgetésekben volt létjogosultsága.

 

… a stílus helyessége a gondolat helyessége is – fogalmazta meg Babits Mihály egyik esszéjében, amelyet az idei tanácskozás témájául választottak a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezői, és ezzel igyekeztek felhívni mindannyiunk figyelmét az igényes, tiszta beszédmódra, a nyelvileg szép és értelmes mondatokra.

 

Gruik Ibolya, Magyar Szó, 2004. okt. 12.

 

Utolsó módosítás: 2006.11.02.