Félni nem, de félteni, azt kell

Sokunk számára az október az emlékezés hónapja. Egyeseknek fájó múltat idéz, másoknak győzelmet. Mi, Adán, Szarvas Gáborra, falunk szülöttjére, a nagy magyar nyelvészre emlékezünk immár 31. éve. Tisztelettel, őszinte megbecsüléssel idézzük szellemét, azét az emberét, aki anyanyelvünk tisztaságáért vívott fáradhatatlan küzdelmével példát mutat nekünk, az utódoknak - mondta Szabó Szabados Ilona, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnökségének tagja alkalmi beszédében a nyelvész mellszobránál. Az egyesület mellett a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetsége, az önkormányzat, a helybeli Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarországi nyelvészek, a gyergyóalfalusi önkormányzat és a celldömölki könyvtár képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok háromnapos rendezvénysorozata az idén is tudományos értekezlettel zárult. Ennek kezdetén immár ötödik éve adják át a Szarvas Gábor emlékérmet, amelyet az idén Hajnal Jenő, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója érdemelt ki. Hódi Éva, az egyesület elnöke, a díjazottnak a magyar nyelv és kultúra ügyében tett sokoldalú fáradozását méltatta. A tudományos ülésszak témája ezúttal az Idegen nyelvi hatások a magyar nyelvben volt. Négy magyarországi (Balázs Géza, Büky László, Koltói Ádám, Minya Károly) és három vajdasági nyelvész (Láncz Irén, Katona Edit, Molnár Csikós László) rendkívül érdekes fejtegetését hallhattuk. Megállapították, nem keli félni, de félteni kell az anyanyelvünket. Az anyaországban máris felteszik a kérdést: az Európai Unióba való belépés mennyire változtatja majd meg az idegen szavakhoz való viszonyulást? Szó volt a kisebbségi nyelvhasználatról, a kétnyelvű környezetről, ahol természetes az idegenszerűségek megjelenése, de megfontolandó, mennyire fogadjuk el és alkalmazzuk azokat. Kazinczy Ferenc így gondolkozott erről: "Rettegni az újtól, szokatlantól, idegentől éppen úgy hiba, mint mohón kapni és mind azon, valami új, szokatlan és idegen".

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok keretében az idén is játékos vetélkedőt tartottak az általános iskolák hetedik osztályos tanulói számára, amelyen 27 általános iskola (Vajdaságból, Erdélyből és Magyarországról) 56 versenyzője mérte össze tudását. Az eredmények a következők: 1. Komlós György (Ada), 2. Tóth Edina (Ada), 3. Csorba Rebeka (Temerin), 4. Csapó Sztella (Szabadka), 5. Mácsai Zsuzsa (Szabadka), 6. Szecsei Orsolya (Szolnok), 7. Patarica Kornélia (Temerin), 8. Sefcsity Melinda (Szabadka), 9. Matykó Csilla (Újvidék), 10. Juhász Szabolcs (Oromhegyes).
Beszédverseny is volt, melyen 14 középiskola 26 tanulója mérkőzött meg. Első lett Beretka Katinka (topolyai gimnázium), második Novák Anikó (zentai Gimnázium), harmadik Basity Petra (szabadkai gimnázium). Különdíjat kapott Kalmár Zsuzsanna (Zenta), Sz1oboda Viktor (Szabadka) és Knyur Inesz (Szabadka).

    A nyelvészeti pályázaton három kategória volt. Az általános iskolák felsős tanulói az Idegen szavak a környezetemben témára írhattak dolgozatot. Első lett a kanizsai Hajdú Barbara, második az oromhegyesi Gazdag Olga, harmadik a kanizsai Atyimcsev Lívia. A középiskolásoknak a Mikor magyarul, mikor idegen szóval? címmel beküldött írásai közül a csókai Magyari József és Uborí Adrián munkája érdemelte ki az első díjat, második a Bicskei Emília és Tóth-Kása Krisztina zentai szerzőpáros, harmadik a szintén zentai Máriás Endre. A harmadik kategóriában az egyetemi hallgató és felnőtt szerzők jelentkezhettek; feladatuk az Idegen szavaik térhódítása volt. Első lett a zentai Szloboda János, második pedig Mészáros Zoltán.

    Hódi Évát, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnökét arról kérdeztem, miért éppen az idegen nyelvi hatásokat választották az idei rendezvény fő témájának.

    Megfigyelhető, hogy a magyar nyelvben egyre jobban elterjednek az idegen szavak, az utóbbi időben különösképpen az angol, angolszász kifejezések, de jelen vannak az idegenszerűségek is. Némelyek már megkongatják a vészharangot is, mert szerintük a magyar nyelv végveszélyben van. Határ Győző például úgy vélekedik erről az egyik írásában, hogy a magyar nyelv a világnyelvek cápainak a martalékává vált. Más nyelvészek másként értékelik ezt a kérdést, arra gondolnak, az idegen szavak gazdagítják a magyar nyelvet. Ez a kérdés egyébként nem új keletű, Szarvas Gábort vagy Kazinczy Ferencet említhetjük, hiszen az idegen és a magyar szavak konfliktusa hol elcsitult, hol felelevenedett. Úgy érzem, napjainkban nagyon aktuális, hogy mikor helyes, mikor helytelen idegen szavakat használ- ni, és azok rontják vagy gazdagítják a nyelvünket - mondta Hódi Éva.

(Th. Hét Nap, 2001. október 24.)
 

Utolsó módosítás: 2006.11.02.