Csincsik Rózsa

Középiskolásaink és a helyesírás

(Gondolatok egy verseny kapcsán)

Középiskolai magyartanáraink gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a gyerekek gyenge helyesírási jártassággal kerülnek ki az általános iskolából. Nem sajátították el kellőképpen az alapokat, nem került sor alapos begyakorlásra, következetes számonkérésre stb. A középiskolai minősítő (felvételi) vizsga sem állítja döntő követelményként a tanulók elé a helyesírási „bejáródottságot” – sokkal inkább lexikális ismereteket vár el tőlük. A középiskolai tananyag minimális óraszámot irányoz elő a helyesírással való foglalkozásra. Jobbára a magyartanár kitartásán, következetességén és leleményességén múlik, hogy a bizonytalan vagy éppen hiányos, esetleg felületes helyesírású középiskolás milyen irányba fog haladni. Talán a gimnáziumok ebből a szempontból előnyösebb helyzetben vannak, mint a szakiskolák. Mind a szülő – mind a diákközvélemény egyértelműen elfogadja az elvet, hogy egy anyanyelvű gimnázium adta alapműveltséghez a helyesírás ismerete is hozzátartozik. A szakközépiskolában ez már nem ennyire egyértelmű. A magyartanárnak sokkal nagyobb küzdelmet kell vívnia azért, hogy a szavak leírásának helyességét a legfontosabb értékelendő alapkövetelmények sorába állíthassa.

  Így érthető, hogy számunkra kiemelt jelentőséggel bír az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, melynek regionális döntője Zentán zajlik, és az innen továbbjutó 5 tanuló (társulva a szabadkai és újvidéki körzet legjobbjaihoz) Magyarországon, Gyulán méri össze tudását a Kárpát-medence legjelesebb magyar helyesíró fiataljaival. A versenyfeladatok két részből állnak: egy tollbamondásból és egy feladatlapból. A tollbamondás szövege (kb. 28-30 számítógépes sor) főleg az általános helyesírási jártasságot méri fel, különös figyelmet fordítva az írásjelek helyes használatára, a keltezéssel kapcsolatos tudnivalókra, valamint a hagyományosan írt közismertebb családnevek is helyet kapnak ebben a szövegben, mint pl. Széchenyi, Kossuth, Batthyány stb.

A tesztlap általában tíz feladatot tartalmaz, amelynek megoldása már komolyabb kihívást jelent tanulóinak számára. Ezek a feladatok, a magyar helyesírás szabályaihoz igazodva, helyesírásunk egészét kívánják felölelni. Találhatók feladatok a magán- és mássalhangzók hosszúságára, rövidségére vonatkozóan, előfordulnak az egybe- és különírás, valamint a kötőjeles írás legbonyolultabb lehetőségei. A hibajavítási, mondatalkotási feladatok már az anyanyelvi jártasságot is megkívánják tanulóinktól. Kell szavakat rövidíteni, helyesen szótagolni, földrajzi tulajdonnévi megnevezéseket melléknevesíteni. Itt is rendszerint találkozunk a hagyományos írásmód buktatóival és a toldalékolás nehézségeivel.

Ennek a versenynek az idei körzeti döntőjére 2003. január 25-én kerül sor Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban. Az adai Műszaki Iskolát három tanuló képviselte, igen jó szerepléssel, és közülük Kalmár Ákos, az elektrotechnikai tagozat harmadikos tanulója továbbjutott. Tehát ő azon diákok egyike, aki Gyulán, 2003. február 22-én képviselni fogja a vajdasági középiskolásokat. Gratulálunk, és sikeres szereplést kívánunk neki a továbbiakban is!

Örülünk annak, hogy tanulóinkkal bekapcsolódhatunk ebbe a versenybe, és annak is, hogy egyáltalán létezik ilyen verseny, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy legalább időnként ráirányuljon figyelmünk a helyesírás fontosságára.

Utolsó módosítás: 2006.11.02.