A MAGYAR NYELV HELYE A VILÁGBAN

Koszorúzás és tudományos ülés a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok zárónapján "Anyanyelvünk szeretete és jövőjéért való aggódásunk ad erőt évről évre, hogy 1870 óta Adán nyelvművelő napokat szervezzünk. Szarvas Gábor, a nagy magyar nyelvész, közösségünk szülötte példamutató mindannyiunk számára. Az ő nevéhez a nyelvművelés érdekében vívott lelkes, tudatos és elszánt harcok egész sora fűződik. Pályáját szépíróként kezdte, majd pozsonyi tanárkodása idején 1867-ben az iskola évkönyvében megjelent Magyartalanságok című nyelvművelő tanulmány, a mely rövid idő alatt páratlan hatást ért el. Ez határozta mert azután egész életét és munkásságát. Ami- kor 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományai bizottsága nyelvművelő folyóirat megindítás át határozta el, a lap szerkesztését Szarvas Gáborra bízták. Így 1872 január közepén megjelent a Magyar Nyelvőr első száma, amely azóta is végzi nyelvtisztító, nyelvművelő és anyanyelvápoló nemes feladatát" - mondta többek között Szabó Szabados Ilona, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület alelnöke a szombat délelőtti koszorúzási ünnepségen, amelyen Ada híres szülöttére emlékeztek.

    A kegyelet és az emlékezés virágai beborították Szarvas Gábor mellszobrának talapzatát. Elhelyezték a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének a koszorúját. Majd a helyi önkormányzat, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, a Szarvas Gábor Könyvtár, a Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa, a Vadvirág Hagyományápoló Kör, a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a zentai önkormányzat képviselői helyezték el koszorúikat és adóztak kegyelettel a nagy nyelvész emlékének.

    A koszorúzást követően a községi képviselő-testület dísztermében került sor a tudományos ülésre, amelynek témája: A magyar nyelv helye a világban. A tanácskozást alkalmi művelődési műsor előzte meg, Papp Anikó szavalata után a Musica Humana énekkar lépett fel. Az érdeklődő közönség előtt a témakörrel kapcsolatban neves hazai és magyarországi szakemberek: Banczrowsky Janusz, Mikola Tibor, Rajsli Ilona, Molnár Csikós László, Pomozi Péter és Hódi Éva számoltak be kutatási, vizsgálódási eredményeikről.

    A nyelvművelő napok rendezvénysorozata keretében az idén is megtartották a szokásos nyelvi vetélkedőket az általános és közép- iskolás diákok okulására. A középiskolások beszédművészeti vetél- kedőjére 26 diák érkezett, akik a Hajnal Jenő, Krekity alga és Molnár Csikós László összetételű zsűri előtt bizonyíthatták képességeiket. Az első helyet Elor Emina szabadkai gimnazista érdemelte ki, a díjazottaknak járó könyvjutalom mellett övé lett a vándorserleg is. Második és harmadik helyen is szabadkai diák végzett: Boros Gyevi Sarolta második, Góli Komélia pedig harmadik volt. A Szar- vas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját Kiskovács Ildikó (Topolya), Hugyik Richárd (Zenta) és Kucsera Etelka (Becse) érdemelte ki.

    A hetedikesek játékos nyelvi vetélkedőjére 22 iskola küldte el kéttagú csapatát, az írásbeli megmérettetés után a színházteremben nyílt vetélkedés folyt a színpadon dr. Szűts Lászlónak, a MTA Nyelvtudományi Intézete főmunkatársának vezetésével. A zentai hetedikesek két dobogós helyet szereztek. A teszt kitöltése és a szóbeli megmérettetés után Gergely Gabriella és Bezdán Klaudia végeztek az első helyen. A Csányi Erzsébet, Mirnics Zsuzsa és Girizd Magdolna összetételű zsűri két második díjat osztott ki. Az egyik Zentára, (Kincses Krisztina, Illés Blanka), a második Temerinbe (Puskás Karolina, Jánosi Andrea) került. A helyezettek a könyvjutalmak mellett tanáraikkal együtt jogot szereztek a Szolnokon megrendezendő Verseghy nyelvművelő verseny országos döntőjén, és az azt megelőző nyelvi táborban való részvételre.
A vetélkedő többi helyezettje és résztvevője is jutalmat kapott.

Magyar Szó, 1999. október 10. vasárnap

Utolsó módosítás: 2006.11.02.